A szervezett munkavállaló azt jelenti, hogy az illető munkavállaló szakszervezetbe tömörül, vagyis csatlakozik valamelyik szakszervezethez. Onnantól kezdve, hogy az ember munkavállalóvá válik, szüksége van arra, hogy szakszervezeti tag legyen, mert a tagsága ad felhatalmazást a szakszervezetek számára, hogy az érdekeit a kormánnyal szemben képviseljék. Ez akkor is szükséges és fontos, amikor nincsen baj. Minél többen bíznak meg egy szakszervezetet azzal, hogy képviselje az érdekeiket, az a szakszervezet annál erősebb lesz, mert annál több embert fog képviselni a kormánnyal szemben.

A szakszervezetek elsősorban attól lesznek erősek, hogy sok tagjuk van. Erős érdekérvényesítő erejük így jön létre: minél nagyobb tagság felhatalmazását bírják a tárgyalásokon, annál nagyobb súllyal tudnak benne részt venni. Tehát ahhoz, hogy erősek legyenek, először a munkavállalóknak kell tömegesen belépniük. Ha arra várnak, hogy erősek legyenek, s majd akkor belépnek, akkor a szakszervezetek sosem válnak erősekké. Így pedig kölcsönösen bennrekednek a 22-es csapdájában. Azt kell megérteni, hogy a szakszervezet nem egy tőlük kívül álló természeti jelenség, nem egy hivatal, hanem mi magunk vagyunk, a szervezett munkavállalók közössége.

Napjainkban a szakszervezetbe való belépés pedig azért is kiemelten fontos, mert a kormány sorra hozza a szakszervezetellenes intézkedéseit annak ellehetetlenítése céljából. Az egyik ilyen legutóbbi intézkedése a Lex PDSZ, mely a státusztörvényben jelent meg: a kormány csak akkor köteles tárgyalni a szakszervezetekkel, ha azok elérik a foglalkoztatotti kör min. 10%-át. Jelen állás szerint ezt még egyik szakszervezet sem éri el. Így viszont csak sztrájktárgyalások keretén belül tudjuk egyelőre tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt. Össze kell fognunk tehát – össze kell tartanunk!

A kormánnyal szembeni érdekérvényesítéshez összefogásra van szükség. A különböző tanári mozgalmak (pl. Pedagógus Egység, Tanárok a tanárokért, Tanítanék) kiválóak arra, hogy a pedagógus kollégákat és a szimpatizánsokat megnyerjék az oktatási reform ügyének, valamint, hogy minél szélesebb körű és látványos akciókat szervezzenek. Sok további lehetőséget is magukban hordoznak még, ám velük nem fog a kormány tárgyalni. A kormány csak a szakszervezetekkel tárgyal. Ebből adódóan pedig feltétlenül szükséges a szakszervezeteket erőssé tenni, hiszen a mozgalomban való részvétel és a szakszervezeti tagság nem zárják ki egymást!

Ezen a honlapon keresd fel a Tudástár menüpontot, s az oldalon lefelé görgetve több kisokost és minivideót is fogsz találni a szakszervezetiségről.

A szakszervezetiségnek 2 fő iránya, funkciója van: 1) ingyenes jogsegélyt, jogi képviseletet biztosít szükség esetén a munkavállalóknak; 2) folyamatos kontrollt, féket jelent a kormánnyal szemben. Mit jelent ez az utóbbi? Folyamatosan nyomon követik a szakszervezeti tisztségviselő kollégák a különböző, bevezetni kívánt törvénytervezeteket, és amennyiben problémát észlelnek, azzal szemben fellépnek a kormánynál. Tiltakoznak, tárgyalásokat követelnek és folytatnak. Ha nyomásgyakorlásra van szükség, akkor pedig sztrájkot szerveznek. Ennek a jogi munkának a terhét veszik le a munkavállalók válláról.

A PDSZ-nél ezen kívül további előnyöket is élvezhetnek a tagok: azon kívül, hogy naprakész tájékoztatást adunk az aktuális oktatáspolitikai eseményekről, s szükség esetén személyre szabott figyelemben részesítünk, többféle kedvezményes lehetőséggel is élhetsz. Ilyen lehetőséget jelent a PDSZ tagsági kártyája, mely egyben MAKASZ-kártya is, vagy a Yettel kedvezményes telefonflottához való csatlakozás. Folyamatosan dolgozunk azon is, hogy a balatonalmádi üdülőt is minél hamarabb tagjaink rendelkezésére tudjuk bocsátani. A sztrájkolók számára sztrájkalapot képezünk, a rászorulóknak segélyt biztosítunk.

Nincs Magyarországon hagyománya a szakszervezetiségnek, és sokan kötik az 1989 előtti időkhöz, a Kádár-érához. Akkoriban ugyanis a szakszervezetek inkább a munkáltatók kiszolgálói voltak, nem valósítottak meg igazi érdekképviseletet a munkavállalók számára. Ez azonban 1989 után megváltozott, csak a munkavállalók ismeretei nem igazodtak ehhez a változáshoz. 1989 után megjelentek ugyanis azok a szakszervezetek is, akik tényleges érdekképviseletet kívántak nyújtani adott foglalkoztatási ágazaton belül a munkavállalóknak. A PDSZ 1988. november 26-án ebből a célból alakult meg: igazi, valós és nívós képviseletet biztosító szakszervezet létrehozásának céljából.

Ha ez sem lenne elég érv számodra: gyere, beszélgessünk, ismerj meg minket rendezvényeinken!

A PDSZ képviselői ingyen dolgoznak a szakszervezetben. Egy országos választmányi tag kap csak juttatást: bruttó 100.000 forintot. A beérkező tagdíjakat a szakszervezet működtetésére, illetve a jogsegélyszolgálat fenntartására fordítjuk.

Sok pedagógus, oktató nem foglalkozik közügyekkel, lényegében a saját világába zárkózik be, ott él és mozog azzal a tudattal, hogy nincs lehetősége arra, hogy közügyekbe beleszólhasson. Fontos lenne, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: ha szakszervezeti taggá válik, akkor azzal kinyilvánítja azt is, hogy meghatalmazza az adott szakszervezet képviselőit azzal, hogy helyette is nyomon kövessék az oktatással kapcsolatos ügyeket, és jog-, illetve érdeksérelem esetén az ő nevében is fellépjenek, illetve eljárjanak. A közügyekkel való foglalkozás pedig nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is.

A szakszervezeteknek is vannak költségeik – gondoljunk csak arra, mennyi pénzbe kerülnek a jogászok megbízási díjai. A szakszervezetiség ilyen szempontból hasonlóan működik, mint egy biztosítás. A befizetett összeg egy része a jogászok munkadíjára fordítódik, épp annál vagy azoknál a tagoknál, akiknek erre szükségük van. Ez nem mindenkinél fog egyszerre jelentkezni, és lesz olyan munkavállaló, aki egész életében olyan szerencsés lesz, hogy távol marad az ingyenes jogsegélyünktől, mert nem lesz rá szüksége. A jogászoknak viszont azon munkáját is meg kell fizetnünk, mellyel a kormánnyal való tárgyalásainkat segítik. Így tudjuk biztosítani az ingyenes jogsegélyt és munkajogi védelmet. Ezen kívül az akcióknak, tüntetéseknek is van nem is kevés anyagi vonzata, valamint a sztrájkoló kollégák számára gyűjtendő sztrájkalap folyamatos utánpótlása is költségigényes feladat. Fontos látni, hogy egy közösséget alkotunk, ahol a szolidaritás elve mentén mindannyian hozzátesszük a magunk tagdíját az állandó ingyenesség biztosítása, illetve a szakszervezet működésének fenntartása érdekében. A PDSZ-nél két főállású titkársági dolgozó van, az országos választmányi tagok közül nincs alkalmazott. Az iroda fenntartási költségei, a működési költsége, a nemzetközi munka is pénzbe kerül a legnagyobb spórolás mellett is.

2010 óta egy autoriter rezsim épült ki. Ennek köszönhetően a tárgyalási pozíciók nem egyenragúak a kormány és a szakszervezetek között. Míg a szakszervezeteknek a törvények legapróbb betűjét is kötelességük betartani, addig a kormány a kénye-kedve szerint hozhat szó szerint bármikor olyan intézkedést, amellyel ellehetetleníti a szakszervezeteket. A 2/3-os többség az alaptörvénymódosításokat, illetve bármilyen törvénytervezet megszavazását teszi lehetővé anélkül, hogy bárki is érdemben fel tudjon ellene lépni, hisz a kormánypártokban szavazási rend uralkodik, vagyis, ha valamit meg kell szavazni, akkor azt egyöntetűen meg fogják szavazni. Pár éve azonban már rendeleti kormányzás nehezíti tovább a tárgyalásokat, ugyanis a kormány bármikor képes hozni olyan rendeletet, amellyel a pedagógusok és az oktatók tiltakozását ellehetetleníteni igyekszik. Erre kiváló példa az, amikor 2022. február 11-én a kormány rendeletben fosztotta meg a pedagógusokat a valódi sztrájkjoguktól azzal, hogy a még elégséges szolgáltatás egyoldalú meghatározásával kiüresítette a pedagógussztrájkot. Ilyen környezetben nehéz küzdeni és érdeket érvényesíteni, ugyanakkor nem lehetetlen, és ami még fontosabb: nem szabad abbahagyni sem! Ugyanis senkinek ne legyenek kétségei: ha abbahagyjuk a tiltakozást, akkor szabad utat engedünk a kormánynak, és sokkal keményebb világ érkezik el a pedagógusok és az oktatók számára.

A tagdíj a PDSZ-ben a bruttó bér 0,8%-a. Egy pizza ára. Ez egyáltalán nem sok. Sőt! Ráadásul az egész éves tagdíjból nem jönne ki egyetlen jogász óradíja sem. És ha jogsegélyre van szükség, akkor az bizony nem egy óra alatt valósul meg. PDSZ-tagként viszont jogosultakká válunk az ingyenes jogsegélyre és jogi képviseletre. A tagdíjat egyébként vissza lehet kapni. A PDSZ-be való belépéssel kapunk egy igazolványt, amely egyben MAKASZ-kártya is. A MAKASZ-kártyával számos boltban, illetve szolgáltatónál lehet kedvezményesen vásárolni. Tehát a tagdíjat máshol könnyen vissza tudjuk szerezni.

Igazi demokráciákban az a normális, ha több szakszervezet van. Ha többen vannak ugyanis egy adott foglalkoztatási ágazaton belül, akkor az egészséges versenyhelyzetet is teremt közöttük, mely lehetővé teszi, hogy az elért eredményeikkel versenyre keljenek a munkavállalók tagságáért. Ez a munkavállalóknak csak jó, hiszen a versenyhelyzet arra ösztönzi a szakszervezeteket, hogy minél hatékonyabban, minél eredményesebben tárgyaljanak a munkavállalók érdekeiért, követeléseiért. Csak az autoriter rezsimekben figyelhető meg, hogy az önkényuralommal szemben egy adott foglalkoztatási ág munkavállalói tömbösödésre kényszerülnek egyetlen szakszervezeten belül, hiszen az elnyomó rezsimmel szemben széleskörű összefogással lehet a leghatékonyabban fellépni.

Egy szakszervezet erejét alapvetően a tagságának létszáma adja: minél többeket tud képviselni a munkáltatóval, illetve a fenntartóval szemben, a szava annál fajsúlyosabbá válik. Minél többen fizetnek tagdíjat, annál több lehetősége nyílik arra, hogy azt jogászi munkára, akciók, tüntetések szervezésére vagy egyszerűen minél nagyobb szervezeti apparátus működtetésére fordítsa. Ugyanakkor nemcsak ez számít! A mennyiségi mutatók mellett a minőségiek is kiemelendők! Míg az előbbiek egy szakszervezet erejéért felelnek, az utóbbiak a hatékonyság mozgatórugói lesznek. Nem mindegy, hogy milyen minőségű szakmai munkát tud letenni az asztalra, s milyen minőségű érdekképviseletet, illetve -védelmet tud megvalósítani. A PDSZ-t, bár taglétszámát tekintve kisebb szervezetnek minősül, szakmai tudása és radikális szókimondása viszont egyértelműen az élre helyezi.

Miután a kormány folyamatosan a szakszervezetek, vagyis a hatékony érdekképviseletek ellehetetlenítésén dolgozik (pl. 10%-os reprezentativitási küszöb, tagdíjak MÁK-on keresztüli utalásának megszűntetése), ezért létfontosságú, hogy összefogjunk, s szakszervezetbe tömörülve egységesen, erősen és hatékonyan lépjünk fel a követeléseinkkel. Tárgyalóasztalhoz a kormányt csak így tudjuk leültetni, s a követeléseinknek érvényt csak így tudunk szerezni. S hogy miért éppen a PDSZ? A PDSZ az egyetlen olyan szakszervezet, amelyik radikálisan kimondja véleményét, s képviseli álláspontját a tárgyalásokon megalkuvást nem tűrő módon. Az egyetlen, amely próbapereket indít precedensértékű eredmények elérése érdekében (s rendre meg is nyeri azokat), hogy a jogállamiság sérülése ellenére is érvényre tudja juttatni tagjai érdekeit. Az egyetlen, aki az ágazaton belül a legmegbízhatóbb szakmai tudással, a legfelkészültebb munkajogászokkal rendelkezik. Az egyetlen, aki a legdemokratikusabb módon biztosítja tagjai számára az oktatáspolitikai eseményekbe való beleszólási lehetőséget.

Egy erős szakszervezetnek 3, nagyon jól kidomborítható tulajdonsága van: 1) nagy tagsággal bír; 2) nívós szakmai tudás jellemzi; 3) van hatékony szakszervezeti munka. Akármelyik komponens is hiányzik, a szakszervezet érdekérvényesítő képessége csorbulni fog. A PDSZ esetében az utolsó 2 összetevő megvan, viszont a tagság nagyságán még dolgozni kell. Nem véletlenül kezdtünk intenzív tagtoborzó kampányba, mert ezen határozottan változtatni szeretnénk!

A PDSZ-hez való csatlakozás nagyon egyszerű. Kattints ezen a honlapon a Csatlakozás menüpontra, majd kövesd az ott leírtakat. Ugyanakkor lehetőség van a nedolgozzingyen.hu blogoldalunkról is kitölteni a belépési nyilatkozatot a Lépj be a PDSZ-be! menüpont alatt.

Kattints ezen a honlapon a Csatlakozás menüpontra, majd keresd ki az Alakíts csoportot intézményedben! c. szakaszt! Ott minden szükséges infót és dokumentumot megtalálsz.

Egyrészt a pdsz.hu nyitóoldalán (ezen az oldalon) és az Aktuális menüpontja alatt egyaránt megtalálhatók mind a friss hírek, mind a még aktuális események. Másrészt a PDSZ blogoldalán, a nedolgozzingyen.hu-n folyamatos és részletes tájékoztatást adunk az oktatáspolitikai eseményekről. Ezek a cikkek a pdsz.hu-ról is kattinthatók. Harmadrészt iratkozz fel a hírlevelünkre: rendszeresen adunk tájékoztatást ezen a csatornán is. Egyet ne felejts: ellenőrizd le a Spam fiókodat, s állítsd be, hogy a hírleveleink ne ott landoljanak, hanem a Beérkező levelek között.

A PDSZ elkötelezett amellett, hogy a sztrájktárgyalásokon az előre kitűzött céljait maradéktalanul megvalósítsa a kollégák érdekében. Ezen kívül viszont rendíthetetlenül küzd az oktatási helyzet átfogó és radikális reformjáért, mely a civil szervezetekkel közösen megfogalmazott 9 pontban került összegzésre. A sztrájkköveteléseket és a 9 pontot ennek az oldalnak a közepén lehet megtalálni.

A PDSZ az elmúlt évben az egyik legnagyobb csatáját a státusztörvénnyel szemben vívta, s bár a bevezetését nem sikerült megakadályozni, de a kezdeti rendkívül hátrányos intézkedéseket tartalmazó törvénytervezeten jelentős mértékben sikerült enyhíteni. Ezek az eredmények a Rólunk menüpont Eredményeink aloldalon olvashatók.

Ezzel párhuzamosan több precedensértékű pert is indít annak érdekében, hogy az oktatásban dolgozók jogainak érvényt szerezzen. A PDSZ volt az, aki elsőként kivívta, hogy bírósági végzés kötelezze a kormányt a ki nem fizetett túlórák kifizetésére. A soron következő próbaperek pedig 2023 novemberében ki nem fizetett végkielégítésekkel kapcsolatban indulnak. Kialakulóban van egy újabb csapásirány: több helyről is kapunk olyan információt, miszerint a státusztörvény miatt felmondott kollégákat egyelőre nem hajlandók újra alkalmazni pedagógusként. Ezt súlyos diszkriminációnak tartjuk, ezért a jogászokkal további egyeztetéseket folytatunk a lehetőségekről.

Másfelől tudnivaló, hogy jelenleg egy autoriter rezsimben élünk: a Fidesz-KDNP alkotta kormány is a saját kormányzati rendszerét illiberális demokráciaként határozza meg, illetve az EU is választási autokráciaként nevezi meg Magyarországot. Ilyen önkényuralmi rendszerekben érdeket érvényesíteni az állampolgárok számára egyáltalán nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint igazi demokratikus keretek között. Ezekért a körülményekért nem a szakszervezeteket terheli a felelősség.

A szakszervezetek leghatékonyabb nyomásgyakorló eszköze a sztrájk. Ez az, amit a kormány elvett először egy rendelettel, majd végül törvényben rögzítve a jogfosztást, nemcsak tőlük, hanem minden pedagógustól és közoktatásban dolgozótól 2022 februárjában. Ennek ellenére a PDSZ tovább folytatta a tiltakozó akciók sorát: nyilatkozatok, petíciók, élőláncok, tüntetések, különféle menetek stb. Hatékony sztrájkot ugyanakkor csak akkor tudunk szervezni, ha a tagságunkban van sztrájkhajlandóság, és a sztrájkfelhívásunkra azonnal, nagy létszámban reagál azzal, hogy sztrájkba lép a megfelelő időben. Nyomásgyakorlást csak így, együttesen tudunk kifejteni.

A PDSZ egy demokratikusan működő szakszervezet. Ez azt jelenti, hogy aki aktívan részt kíván venni a működésében, illetve aktívan szeretné alakítani, formálni, annak erre van lehetősége. A PDSZ-ben a tagoknak alapvető joguk alakítani, formálni a PDSZ-t, csak ennek általában nincsenek tudatában.

A 2 legnagyobb szakszervezet (PSZ és PDSZ) között 2021. október 15. óta példaértékű összefogás vette kezdetét: közös sztrájkbizottságot hoztak létre, s azóta is vállvetve küzdenek az oktatásban dolgozók érdekeiért. A PDSZ ezt a történelmi jelentőségű együttműködést a 35. jubileumi évfordulóján díszoklevéllel honorálta.

Jelenleg egy autoriter rezsimben élünk. Az a szerencsénk, hogy még van lehetőségünk tiltakozni súlyos következmények nélkül. Addig, amíg tiltakozunk, addig akadályozzuk ennek az önkényuralmi rendszernek a radikalizálódását, a minél teljesebb kiépülését. Ha abbahagyjuk a tiltakozást, akkor az olyan, mintha félre állnánk az útból, és szabad utat adnánk nekik. Ha ezt megtennénk, senkinek ne legyen kétsége: még szörnyűbb körülmények közé vetnének minket. Nem szabad megkönnyíteni a helyzetüket: tiltakozni kell és küzdeni az önkényuralmi rendszerrel szemben! Ezen kívül, ha nehezen is, de a tárgyalásokon még mindig lehet elérni eredményeket.

Egy szakszervezet minden tagját képviseli. Van, akinek a radikálisabb megnyilvánulás lenne a kedvére való, van, akinek viszont már az is radikális, ahogy idáig fogalmaztunk. Nehéz arany középutat találni, és szinte biztos, hogy nem fogunk tudni mindenki igényének megfelelni. Egyvalami azonban biztos: nekünk azt kell szem előtt tartanunk, hogy milyen eszközökkel tudunk a lehető legkisebb támadási felületet adni a kormánynak, tehát mindenképpen a törvényesség talaján kell maradnunk. A jelenlegi, autoriter kormánnyal szemben viszont kell a radikális fellépés. Ez a radikalizmus az, amely garantálja, hogy a PDSZ nem fog olyan megegyezésbe belemenni, amely csak egy kis mértékben is hátrányos a pedagógusok számára.

A pedagógus szakszervezetek, ha érdeket akarnak érvényesíteni, akkor ők is a munkáltatójukkal tudnak tárgyalásokba bocsátkozni, vagyis a mindenkori kormánnyal. Megkerülhetetlen. Ha igaz lenne az, hogy valamelyik politikai oldal aktivistáiból állnak össze, akkor minden kormányváltásnál az aktivistáiknak is le kellene cserélődniük. Vagyis baloldali kormány esetén jobboldali aktivistákra lenne szükség, jobboldali kormány esetén pedig baloldali aktivistákra. Ha csak baloldali aktivistákból állnának a szakszervezetek, akkor a baloldali kormányok idején nem tiltakoztak volna. Viszont, ha megnézzük a PDSZ történetét, akkor azt lehet látni, hogy nagyon is tiltakoztak, sőt tüntetéseket, illetve sztrájkot is (80%-os részvétellel!) szervezetek baloldali kormányok idején! Akkor hogyan is van ez? Mindig más színekben tündöklő aktivisták lennénk?

A PDSZ-ben biztosan nincsenek NER-kegyeltek. Ha lennének, már rég felvetne minket a közpénz jellegét elvesztett pénz és vagyon. Határozottan kijelentjük, hogy a PDSZ biztosan nem szolgálja ki a kormányt. Sőt! Az egyetlen igazi olyan érdekképviseleti szervezet, amelyik csak akkor fog megegyezésre jutni vele, ha a megegyezés tartalma semmilyen szempontból sem lesz hátrányos az oktatásban dolgozókra nézve.

A politika nem más, mint közügyekkel való foglalkozás. Az oktatás is közügy, az azzal való foglalkozás tehát politizálás. Amikor a minket körülvevő világról, társadalomról, illetve közös ügyeinkről beszélgetünk, akkor valójában politizálunk. De ez NEM pártpolitizálás! A pártpolitika, amely egy adott pártnak a nézeteit, véleményét jelenti a közügyeinkkel kapcsolatban. A politikát és a pártpolitikát muszáj megtanulni különválasztani és a helyén kezelni! A kettő nagyon nem ugyanaz! Tehát amikor a közoktatás helyzetével kapcsolatosan folytatunk eszmecserét, akkor is politizálunk. Ebben az értelemben, igen, a szakszervezetek politizálnak, mivel a közoktatás helyzetével foglalkoznak. Nem tudnak tehát nem politizálni. Pártpolitikát viszont NEM folytatnak! A PDSZ az alapszabályzatában kifejezetten kinyilvánítja a pártpolitikától való függetlenségét!

Még egy gondolat a semlegességről. Nem tudsz semleges maradni. Hogy miért nem? Mert ha semleges maradsz, azzal nem támogatod a szakszervezeteket. Ha nem támogatod a szakszervezeteket, akkor viszont a kormány malmára hajtod a vizet, tehát máris akaratod ellenére állást foglaltál. Szerintünk jobb lenne, ha ezt az állásfoglalást inkább tudatosan tennéd: a tények ismeretében, az ország jövőjének érdekében.

A PDSZ vezetésének nincs semmilyen pártpolitikai múltja. A PDSZ kezdetektől fogva pártoktól független, minden párttól azonos távolságot tartó szakszervezet. A PDSZ alapszabálya szerint, aki bármelyik pártnak képviselője vagy tisztségviselője lesz, a szakszervezeti tisztségéről le kell mondania. Ez történt minden esetben, amikor ilyen helyzet állt elő.

Mondta egyszerre 140.000 pedagógus, és az érdekképviseletük, a szakszervezetek tagok nélkül maradtak, s a kormány hasát fogva a röhögéstől szabadult meg a tárgyalási kötelezettségétől. Máshogy szólva: igenis nagyon számít, hogy tag vagy-e! Mindenki szem a láncban! S még egy autoriter rezsimmel szemben is lehet érdeket érvényesíteni, csak egy kicsit nehezebb, mint egy igazi demokráciában. Viszont nem lehetetlen! Ezt fontos tudni! Aki szeretne ezzel kapcsolatban olvasni, annak ajánljuk Gene Sharp könyveit és filmjeit, illetve az Egy diktátor megbuktatása c. filmet. Mindegyik Gandhi erőszakmentes ellenállásából merítkezik.

A PDSZ-be való belépés a vezetőség tudta nélkül történik, és teljes mértékben titokban tartható. Elég csak a PDSZ honlapján egy belépő nyilatkozatot kitölteni, majd elküldeni online. A belépési nyilatkozatban ráadásul, ha a tagsági díj fizetésénél azt jelöljük meg, hogy saját magunk utaljuk át, akkor a bérjegyzéken sem fog megjelenni a szakszervezeti tagsági díj levonása. Ezt követően a PDSZ ímélben veszi fel az illetővel a kapcsolatot. Az adatait a GDPR-nak megfelelően kezeli.

Ezzel a lendülettel feküdjünk le egy ágyba, és várjuk a halált. Az élethez kell némi kurázsi! Anélkül nem megy!

Ez olyan, mintha valaki ezt mondaná: „Én értem, hogy 2×2 miért 4, de akkor sem értek egyet ezzel!”