A PDSZ által közzétett kérdőívre 2025. július 14-éig 1675 pedagógus adott választ. Az eddigi válaszokból készült kiértékelés számszerűen és szövegesen is súlyos képet fest az új teljesítményértékelési rendszerről. A teljesítményértékelésről eddig Times New Roman 12-es betűtípussal 160 oldalt kitevő visszajelzés érkezett, amelynek elemzését itt olvashatjátok.
Mit mutatnak a számok és a diagramok?
A kérdőívet még nem zártuk le, mert többen jeleztétek, hogy még nem tudtok minden kérdésre válaszolni, főképpen igaz ez az óvodákban dolgozókra, akiknél a rendelet szerint is később ér véget az értékelés. Az eddig beérkezett válaszok mennyiségükben és intézményi, valamint földrajzi megoszlásukban is reprezentatívnak tekinthetők:
Nézzük a visszajelzésekről készült diagramokat!
A visszajelzések többsége szerint az önértékelés csak formaság volt, a kapott százalékra alig vagy egyáltalán nem volt hatással.
Néhány helyen azonban valóban párbeszédre használták, és a vezetők beleépítették az értékelésbe. Arra nem találtunk példát, amit Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke a minisztériumi egyeztetésen és az uniós támogatást ellenőrző Monitoring Bizottság Oktatási Albizottságában mondott: hogy ha az igazgató által adott értékelés és a pedagógus önértékelése között eltérés van, akkor a szakszervezet egyeztetést kezdeményezhet a reális értékelés érdekében.
✅ Amikor figyelembe vették
„Az önértékelő lapot tényleg átnézték, és több pontnál rákérdeztek, hogy miért így látom. Ezeket a szempontokat aztán az értékelésnél is figyelembe vették.”
„A vezető kifejezetten kérte, hogy magyarázzam el az önértékelésemet, és több esetben azt mondta: teljesen egyetért velem.”
„Úgy éreztem, nálunk komolyan vették az önértékelést, az értékelés során többször hivatkoztak rá.”
❌ Amikor egyáltalán nem vették figyelembe
„Az önértékelést le se kérték, senkit nem érdekelt, hogy mit írtam bele.”
„Kitöltöttem az önértékelőt, de a beszélgetésen egy szó sem esett róla. Csak közölték a százalékot.”
„Elmondtam, miben látom az erősségeimet, de látszott, hogy semmit nem számít, mert a százalék már előre meg volt határozva.”
A tanulság egyértelmű: érdemes helyi PDSZ‑csoportot szervezni, hogy legyen helyi képviselet és tisztségviselő, aki ott lehet az igazgató és a kolléga közötti egyeztetéseken – nemcsak a teljesítményértékeléskor –, hogy senki ne maradjon egyedül, és mindig legyen tanúja a történteknek.
A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) eredeti tervezetének egyik legvitatottabb pontja az volt, hogy a pedagógusokat kötelezően három részre kellene osztani: felső negyed, középső fél és alsó negyed.
Ezt a koncepciót a szakszervezeti tiltakozás és az egyeztetések hatására végül sikerült megakadályozni, és ez a szabály nem került bevezetésre.
Mindezek ellenére a gyakorlatban mégis tartja magát az a téves elképzelés, hogy előre meg van határozva, hány pedagógus kaphat 80% vagy annál magasabb értékelést.
Sokan tapasztalták, hogy az igazgatók maguk is úgy kommunikálták: csak bizonyos számú ember kaphat ilyen magas értékelést – holott erre jogszabályi alap nincs.
Ez a félreértés részben abból eredhet, hogy
– az igazgatók rosszul tudják,
– részben pedig ők maguk is félrevezető, pontatlan információkat kapnak a fenntartóiktól.
Hogy ezek a félreértelmezések pontosan hol és hogyan keletkeznek, nem tudhatjuk, hiszen ezek a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak.
Az viszont biztos, hogy sok pedagógus jelezte: az ő iskolájukban előre közölték, hány fő érheti el a 80%-os határt.
Egy korábbi egyeztetésen Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta: a Klebelsberg Központ vizsgálhatja azokat az eseteket, ahol „szokatlanul sokan” kaptak 80% fölötti eredményt.
Ez önmagában is furcsa, de semmiképpen sem indokolhatja, hogy országosan, iskolák tucatjaiban kvótákat húzzanak meg a vezetők.
A pedagógusok visszajelzései alapján az igazgatóval folytatott megbeszélések jellege és színvonala iskolánként rendkívül eltérő volt.
Sokan számoltak be pozitívabb tapasztalatokról, de többségében feszültséggel, bizonytalansággal és sérelmekkel teli élmények rajzolódnak ki.
Jellemző tapasztalatok:
- Formális, futószalagszerű eljárás:
„Semmiféle beszélgetés nem volt, csak egy papírt toltak elém a százalékkal.” - Hiányzó szakmai párbeszéd:
„A munkámról nem esett szó, csak közölték az eredményt.” - Megfélemlítő légkör:
„Az igazgató végig éreztette, hogy ez nem megbeszélés, hanem ítélethirdetés.” - Korrekt vezetőnél jó élmény:
„Nálunk az igazgató tényleg meghallgatott, és értelmes beszélgetés lett belőle.”
Összességében:
A válaszadók nagy része úgy érezte, hogy a megbeszélés inkább egyoldalú tájékoztatás volt, semmint valódi szakmai értékelés vagy párbeszéd.
A visszajelzések alapján nagyon sokan úgy látták, hogy nem azonos mérce szerint történt az értékelés: ugyanazon intézményen belül is eltérő mércét alkalmaztak, és a személyes kapcsolatok, szimpátiák erősen befolyásolták az eredményeket.
Idézetek pedagógusoktól:
- „Egyik kolléga semmivel sem dolgozott többet nálam, mégis 10 százalékkal többet kapott.”
- „Látszott, hogy nem ugyanazt a mércét alkalmazták, voltak kedvencek.”
- „Azonos munkáért teljesen eltérő értékelés járt.”
- „Előre megmondták, hogy csak hárman kaphatnak 80% fölött – innentől kezdve miről beszélünk?”
- „A mérce a vezető hangulatától függött, nem a munkától.”
Mit mutat ez?
A pedagógusok jelentős része igazságtalannak élte meg a folyamatot. Sokan konkrétan megfogalmazták, hogy:
- nem azonos szempontok érvényesültek,
- és a rendszerben bőven volt helye szubjektív döntéseknek.
A visszajelzések alapján a TÉR keretében zajló igazgatói megbeszélések nagy többségében:
- hiányzott a valódi szakmai párbeszéd,
- a pedagógusok gyakran egyoldalú, megkérdőjelezhetetlen döntést kaptak kézhez,
- és erős a tapasztalat, hogy nem egyenlő mérce szerint értékeltek.
Néhány intézményben ugyan akadt pozitív kivétel – ahol az igazgató tényleg meghallgatta a kollégáit és szakmai szempontokat alkalmazott –, de a beszámolók túlnyomó része szerint az értékelések igazságtalanok, átláthatatlanok és sokszor megalázóak voltak.
A visszajelzések döntő többsége szerint a TÉR komoly pluszterhet rótt a pedagógusokra, méghozzá többféle formában. Bár volt néhány kolléga, aki szerint a dokumentálás segített rendszerezni a munkát, a legtöbben kifejezetten negatívan értékelték a pluszmunkát.
Milyen többletterheket okozott a „TÉR”?
1. Fokozott adminisztráció
„Rengeteg papírt kellett kitölteni, aminek semmi hasznát nem láttuk.”
„Az önértékelő lap, a portfólió, a plusz kimutatások – ezek mind órákat vettek el a felkészülési időmből.”
2. Időelvonás a tényleges pedagógiai munkától
„A gyerekekre kevesebb idő jutott, mert a papírmunkát kellett gyártani.”
„Hetekig a dokumentációval foglalkoztunk ahelyett, hogy a tanításra koncentráltunk volna.”
3. Lelki teher, bizonytalanság
„Folyamatos stresszben voltam, hogy vajon elég lesz‑e, amit csináltam.”
„Már a gondolat, hogy jön a TÉR, plusz szorongást okozott.”
4. Kollégák közötti feszültség
„Egymás munkáját kellett nézni, összehasonlítgatni, ami szétzilálta a csapatot.”
„Ahelyett, hogy együtt dolgoztunk volna, mindenki a saját dokumentációjával küzdött.”
A TÉR a pedagógusok többsége számára jelentős többletterhet jelentett, főleg:
- a megnövekedett adminisztráció,
- az időelvonás,
- a stressz és
- a tantestületi légkör megromlása miatt.
Bár néhány helyen igyekeztek segíteni a kollégáknak az adminisztrációban, a visszajelzésekből egyértelműen kiderül:
a rendszer ahelyett, hogy támogatta volna a pedagógiai munkát, sokaknak újabb felesleges terheket és feszültséget hozott.
Kapott százalékok vs. reálisnak tartott százalékok
A kérdőív számszerű eredményei alapján látványos az eltérés:
- A kapott százalékok átlaga: 78,9%
- A pedagógusok szerint reálisnak tartott átlag: 85,9%
Ez a különbség azt mutatja, hogy a pedagógusok döntő többsége úgy érezte: munkáját alulértékelték.
Sok pedagógus kifejezetten fájlalta, hogy az értékelés nem tükrözi a befektetett munkát és eredményeket. Gyakori témák voltak:
Értetlenség az alacsonyabb százalék miatt
„Nem értettem, miért kaptam 77%-ot, mikor a szempontok alapján mindent teljesítettem.”
„A kollégáim is csodálkoztak, hogy ilyen alacsony értékelést kaptam.”
Elvárt és reális érték közötti szakadék
„Évek óta kiváló eredményeket érünk el a diákokkal, ehhez képest kaptam 75%-ot. Ez semmilyen logikával nem magyarázható.”
„Ha valaki becsületesen végzi a munkáját, legalább 85-90%-ot érdemelne. Ehhez képest sokunkat lehúztak.”
Az igazságtalanság érzete
„Az az érzésünk, hogy a számok előre meg voltak szabva, és ehhez kellett igazítani az értékelést.”
„Az igazgató azt mondta, ha túl sokan kapnak 80% fölött, azt megkérdőjelezik. Ezért inkább lenyomtak minket.”A számok és a visszajelzések alapján:
- A pedagógusok nagy többsége úgy érezte, hogy a kapott százalékok nem tükrözik a valós teljesítményt.
- A többség szerint a reális értékelés 85–90% körüli lenne.
- Az alacsonyabb százalékok mögött sokan szubjektív döntéseket, előre meghatározott kvótákat vagy a rendszer sajátosságait sejtették.
„Ha a munkánkat nézik, 85-90% lenne a reális. A kapott számok viszont sokszor csak arra jók, hogy a kedvünket vegyék” – írta egyikük.
A „79%-os plafon” – sokak tapasztalata
A visszajelzésekből kirajzolódik egy különösen beszédes tendencia:
nagyon sok pedagógus kapott 79%-os értékelést.
Ez nemcsak statisztikai érdekesség, hanem komoly gyanút ébresztett a kollégákban, hiszen a szabályozás szerint 80% fölött kötelező lenne bizonyos béremelést vagy pótlékot megadni.
Mit írtak erről a pedagógusok?
„Nekem 79%-ot adtak, és amikor megkérdeztem, miért nem lett 80, csak annyit mondtak: így jött ki.”
„Szinte mindenki 79%-ot kapott az iskolában. Véletlen lenne? Nem hiszem.”
„Egy ponton már mindenki számolta, hogy hányan kaptak 79-et. Ez inkább tűnt előírásnak, mint értékelésnek.”
„Tudtuk, hogy 80% fölött járna a béremelés. Aztán hirtelen a tantestület nagy része 79%-ot kapott.”
Mi állhat a háttérben?
A visszajelzések alapján sok pedagógus úgy érzi, hogy a 79%-os értékelések mögött tudatos döntés áll:
- vagy az igazgatók félretájékoztatása („nem adhatunk túl sok 80%-ot”),
- vagy spórolási szándék a fenntartó részéről („ha mindenki 80 fölött kapna, fizetni kellene a béremelést”).
Jogszabályi alapja ennek nincs – a rendszer nem írja elő, hogy korlátozni kellene a 80%-ot elérők számát.
Mégis, a pedagógusok nagy számban jelezték: „valamiért mindenki 79-et kapott”.
A „79%-os plafon” tömegessége újabb bizonyítéka annak, hogy a TÉR alkalmazásában nem átlátható szempontok is szerepet játszanak.
A pedagógusok joggal érzik úgy, hogy munkájukat nem a teljesítményük alapján értékelik, hanem egy mesterséges kvóta szerint.
A kérdőív számszerű eredményei már önmagukban figyelmeztetőek, a diagramok pedig vizuálisan is megerősítik, milyen irányban torzult a rendszer.
- A kapott százalékok megoszlása: a válaszadók döntő többsége 70–80% közötti értékelést kapott. A 80% feletti eredmények szinte alig fordultak elő, ami arra utal, hogy mesterségesen „lejjebb húzták” a pontszámokat.
- A reálisnak tartott értékelések: a pedagógusok szerint saját teljesítményük alapján sokkal magasabb értékelést érdemelnének – a diagramon láthatóan a 85–95%-os sávban tömörülnek a válaszok.
- Összevetés: a „kapott” és a „reálisnak tartott” százalékok között jelentős az eltérés. Az egyik ábrán a középmezőny dominál, a másikon a felső sáv. Ez egyértelműen jelzi, hogy a pedagógusok úgy érzik, a TÉR nem tükrözi a valós teljesítményüket.
A kérdőívben kapott értékelések vizuálisan is megmutatják a pedagógusok csalódottságát és bizalmatlanságát a rendszerrel szemben.
Mit üzennek a szöveges visszajelzések?
A szöveges válaszokból 160 oldalnyi gyűlt össze. Néhány kulcsszó gyakorisága már önmagában sokat elmond:
- Megalázó: 221 előfordulás
- Felesleges: 154
- Igazságtalan: 116
- Értelmetlen: 56
- Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció: 33
- Bosszú: 24
- Korrekt (többnyire a vezetőre vonatkozóan): 23
A válaszok alapján a pedagógusok jelentős része úgy érzi, a TÉR nem építő szakmai visszajelzést, hanem bizonytalanságot, megfélemlítést és méltatlan bánásmódot hozott.
Méltóság és bánásmód
„Ez nem értékelés, hanem megalázás. Az emberi méltóságunkat vették el.”
„Szégyen, hogy ezt pedagógusokkal meg lehet csinálni. Nem vagyunk bábok.”
„Az értékelés végén sírva jöttem ki a szobából. Ez nem emberhez méltó bánásmód.”
„A szemembe mondták, hogy ez egy megalázó eljárás, de ők is csak végrehajtják a parancsot.”
Igazságosság és átláthatóság
„Előre megmondták, hány ember kaphat 80% fölött, teljesítménytől függetlenül.”
„A vezető személyes szimpátiája döntött, nem a szakmai munkánk.”
„Nekem 79%-ot adtak, mert ha 80-at adtak volna, plusz juttatást kellett volna fizetniük.”
„Korrupciós pénzelosztási gyakorlatnak tűnik, nem teljesítményértékelésnek.”
„A vezető szavai: ‘Tudja, valakinek alacsonyat is kell adni, hogy kijöjjön az arány.’”Szakmai szempontok hiánya
„Az óráim színvonaláról egy szó sem esett. Csak az érdekelt, van-e elég papírom.”
„Elképesztő, hogy a portfólió és az excel-táblázat fontosabb, mint a gyerekek fejlődése.”
„Ez nem a munkánkat értékeli, hanem az adminisztrációs hajlandóságunkat.”
„Hiába voltak jó eredményeim a versenyeken, senkit nem érdekelt. Nem fért bele a rendszerbe.”
„Papíron minden szépen nézett ki, de a gyerekeknek ettől nem lett jobb.”
Hatás a tantestületre és a légkörre
„Egymás ellen fordították a kollégákat.”
„Megmérgezte a tantestület légkörét, már senki nem meri elmondani a véleményét.”
„Azóta senki nem bízik senkiben. Mindenki gyanakszik a másikra.”
„A folyosón már nem beszélünk meg semmit, mert félünk, hogy visszajut a vezetőhöz.”
Pozitív kivételek
„Csak azért volt elviselhető, mert a mi vezetőnk korrekt ember.”
„Nálunk megbeszéltük előre a szempontokat, és tényleg figyelembe vették a munkánkat.”
„A beszélgetés korrekt volt, de tudom, hogy máshol ez teljesen másképp zajlott.”
Mit üzennek a pedagógusok?
A kérdőívből egyértelműen kiderül: a pedagógusok többsége elkötelezett a munkája iránt, de elvárja, hogy méltósággal bánjanak vele, átlátható és szakmailag releváns szempontok alapján értékeljék, és ne alázó, bizalomromboló procedúrákat kényszerítsenek rá.
„Fontos a visszajelzés a munkánkról, de ez így semmi mást nem szolgál, csak a megfélemlítést.”
Összeválogattunk 100 idézetet a 160 oldalnyi visszajelzésből:
Mi most a teendő?
A PDSZ javaslatáról mindent megírtunk itt:
https://nedolgozzingyen.hu/2025/06/22/osszekeverik-a-szenat-a-szalmaval/A lényeges elemeket idézzük fel!
A pedagógus-teljesítményértékelés rendszere látványosan megbukott.
Jelenlegi formájában erősen szubjektív, és széles teret enged az önkényes döntéseknek – a hozzánk beérkező visszajelzések alapján ezzel számos intézmény él is. Nemcsak igazságtalan, hogy egy ilyen módon megítélt pluszpénz tartósan beépül az alapbérbe, hanem súlyos következményekkel is jár: ez lesz a jövő évi béremelés alapja, így tovább mélyíti a pedagógusbérek közötti különbségeket. Aki idén kimarad a 20 ezer forintos fejkvóta szerinti emelésből, jövőre is kevesebbet kap, mivel a százalékos emelés a meglévő bérre rakódik – azaz exponenciálisan növeli a bérszakadékot.
Ez a rendszer hibás, igazságtalan, és ellentétes azzal, amit a kormány maga vállalt az EFOP Plusz programban: a differenciálás módját a szakszervezetekkel közösen kellett volna kidolgozni.
Ebben a helyzetben tökéletes megoldás nincs – de van egy kevésbé igazságtalan:
A leginkább méltányos lépés az lenne, ha a teljes, 67 ezer forintos fejkvótából minden pedagógus bruttó azonos összegben kapná meg az idei 20 ezer forintos részt. Így legalább a jövő évi béremelés nem a szubjektív teljesítményértékelés torz alapjára épülne, és nem növekednének tovább a bérkülönbségek.
Még az idei évben dönteni kell arról, hogy a teljesítményértékeléshez kötött többletpénz ne épüljön be az alapbérbe.
Ha a kormány mindenáron ragaszkodik a differenciáláshoz, akkor legalább szűkítse a tól–ig határokat, hogy csökkenjen a rendszerből fakadó tartós hátrány és méltánytalanság!
KÖVETELJÜK, HOGY VONJA VISSZA A KORMÁNY A MEGBUKOTT TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSRŐL SZÓLÓ RENDELETÉT!
A DIFFERENCIÁLÁSRÓL LEGYEN MINDENÜTT HELYI DÖNTÉS, HELYI SZABÁLYOZÁS, AMELYNEK EGYSÉGESEN ELFOGADOTT ÉS ELLENŐRIZHETŐ RENDSZERNEK KELL LENNIE.
A TÚLMUNKA PEDIG NE BÉRDIFFERENCIÁLÁS SZEMPONTJA LEGYEN, HANEM AZT MINDENKOR FIZESSÉK KI!
Alakítsatok helyi PDSZ csoportokat!
Egyre több a helyi jogsértés, ezért nagyon fontos helyi csoportot létrehozni. Három fő már alakíthat szakszervezeti csoportot. A választott képviselő és helyettese munkajogi védelmet kap. Ez azért szükséges, hogy helyben is hatékonyan fel tudjatok lépni az érdek- és jogsértő munkáltatói intézkedések ellen, azért, hogy senkit ne hagyjunk egyedül, nehogy számára hátrányos jognyilatkozat aláírására vegyék rá. Naponta érkeznek visszajelzések ilyen anomáliákról. Ezért is mondjuk azt, hogy fordítva van az, mint ahogy sokan gondolják: nem a szakszervezetnek van szüksége tagokra, hanem leginkább a tagoknak szakszervezetre. Ne várjátok meg, míg késő lesz!
A csatlakozásról, tagdíjakról és a szolgáltatásokról mindent megtudtok itt:
NE FELEDD:
EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
A projekt támogatója a Közös Értékeink Program, ami az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának keretében valósul meg, és amelyről a www.kozosertekeink.hu oldalon tudnak bővebben tájékozódni.
További támogatóink:
Ökotárs Alapítvány
Közösségfejlesztők Egyesülete
Autonómia Alapítvány
Kárpátok Alapítvány – Magyarország
#CERV #kozosertekeink #nemvagyegyedul #PDSZ
