Ezt kérdezték tőlünk többen, akik megkapták az elképesztő kérdőívet, amiben magánéletükben vájkálnak. Emiatt otthagyták a gyermekvédelmi pályát, vagy el se mentek ilyen munkakörbe dolgozni, de a nevelőszülők közül is sokan köszönik, de nem kérnek ebből. Erről a sajtó is beszámolt, pl. a Népszava. Az elképesztő átvilágítás miatt számos szakmai szervezet és szakszervezet is tiltakozott, azonban a munkáltatókon keresztül továbbra is nyomást gyakorolnak az érintettekre, és követelik a kérdőív kitöltését. Erről és magáról a kérdőívről a TELEX cikkéből tájékozódhattok. Az alábbiakban ügyvédeink, dr. Molnár Péter és dr. Nyitrai Károly véleményei alapján tekintjük át a helyzetet.
Ki kell-e tölteni mindenkinek a kérdőívet?
Erről azt kell tudni, hogy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat lefolytatása kötelező, a kifogástalan életvitel vizsgálata a már állományban lévők esetében évente egyszer legfeljebb egy alkalommal, soron kívül lefolytatható.
De lássuk előbb a kérdőívet!
dr. Molnár Péter: „A kérdések alapján nyilvánvaló, hogy a munkáltató két legyet akar ütni egy csapásra. Az alkalmassági vizsgálaton belül ugyanis elkülönül a pszichológiai alkalmasság és a kifogástalan életvitel vizsgálata. A Gyvt. 2. sz. melléklete szerinti adatlap az életvitelhez kapcsolódik, nem a pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz, a kettőt nem lehet összemosni.„
Márpedig a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra hivatkozva nem kérheti a munkáltató az adatlap kitöltését.
A 2. sz. melléklet szerinti adatlapot a már jogviszonyban állóknak akkor kell kitölteni, ha elrendelik velük szemben az ellenőrzést. (Ez következne a Gyvt. 10/F.§ (6) bekezdéséből.)
A kérdőív szövegéből is az derül ki, hogy nem a már alkalmazásban állóknak készül, mivel ők nem pályázók. Az újonnan alkalmazottak azonban ennek kitöltését nem tagadhatják meg, ha az adott gyermekvédelmi munkaköröket be akarják tölteni. És ez a legnagyobb probléma. Az elfogadott rendelkezések és az életvitel ellenőrzésének eljárása arra alkalmas, hogy többeknek elvegye a kedvét a pályától, de arra nem, hogy kiszűrje az alkalmatlan személyeket. A kérdőív kérdései olyan kérdéseket tartalmaznak, amelyek elképesztő módon vájkálnak az érintettek magánéletében, ugyanakkor az életvitellel nem függenek össze (pl. jövedelmi helyzet).
„Ez az eszköz – de alapvetően más területen szerzett tapasztalataim alapján a pszichológiai vizsgálat is – az egyébként tényleg oda nem való személyek kiszűrése mellett – sajnos a munkáltató részére egyéb okból nem kívánatos alkalmazottak eltávolítására is alkalmas lehet.” – fogalmazott dr. Nyitrai Károly.
„Ha a már alkalmazásban állókkal az adatlapot kitöltetik, abból elvileg az következik, hogy az ellenőrzést elrendelték – miközben ezt nem kell közölni -, míg a megszüntetésről, feltételezem, csak akkor kap tájékoztatást, ha a kifogásolható életvitel miatt a jogviszonya megszüntetésre kerül” -tette hozzá.
„Az pedig már más lapra tartozik, hogy milyen kérdéseket tartalmaz az adatlap, de mivel ezt jogszabály írja elő, így a munkáltató ezt köteles alkalmazni. Kérdés az is, hogy a jogszabály nem sért-e Alaptörvényt, de ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthatná meg” – egészítette ki dr. Molnár Péter.
A jogszabályi háttér
Hosszú, de hasznos olvasmány azoknak, akik meg szeretnék ismerni a fenti érvelés jogi hátterét (dr. Molnár Péter kiemeléseivel).
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)
A gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmassági vizsgálata
10/C. § A javítóintézetbe, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézménybe, a gyermekotthonba és a nevelőszülői hálózatba vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott) az a személy nevezhető ki, ilyen munkakör ellátásával az a személy bízható meg, foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal létesíthető (a továbbiakban együtt: foglalkoztatható), akinek alkalmasságáról a kinevezési, megbízási, munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: munkáltatói jogkör gyakorlója) meggyőződik. E célból a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak és a gyermekvédelmi intézményben lévő munkakör betöltésére kiválasztott személynek (a továbbiakban: pályázó)
a) a Kormány rendeletében meghatározott pszichológiai alkalmassági vizsgálaton való részvételéről,
b) a 10/E-10/H. § szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésben való részvételéről, és
c) előző munkáltatójának a 10/I. §, nevelőszülő esetén a 66/B. § (8) bekezdése szerinti megkereséséről.
10/D. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján, a Kormány rendeletében meghatározott szervezeti és eljárásrend szerint kell elvégezni.
(Ez a rendelet a 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról.)
(2) Nem foglalkoztatható, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt alkalmatlanságra tekintettel azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár. Ha a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott pszichológiai alkalmassági vizsgálatán korlátozott alkalmasságot állapítanak meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatási jogviszonyt – az érintett személy foglalkoztatására irányadó szabályok szerint – felmentéssel vagy felmondással megszüntetheti. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem szünteti meg, a további foglalkoztatás feltételeit a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményére tekintettel kell meghatározni.
(3) A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása alatt – a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal – időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
Ez pedig a kifogástalan életvitel vizsgálatának szabályozása:
10/E. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázó foglalkoztatása előtt kezdeményezi, továbbá a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnál a foglalkoztatás időtartama alatt kezdeményezheti az érintett kifogástalan életvitelének ellenőrzését.
10/F. § (1) A pályázó életvitelét a foglalkoztatását megelőzően ellenőrizni kell, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának időtartama alatt évente legfeljebb egy alkalommal soron kívül ellenőrizni lehet. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott információkból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.
(2) A pályázó és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott és a hozzátartozó írásban tudomásul veszi.
(3) Gyermekvédelmi intézményben az foglalkoztatható,
a) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki a 2. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi a (4) bekezdésben meghatározottaknak a foglalkoztatását megelőzően és a foglalkoztatás időtartama alatt történő ellenőrzését,
b) aki csatolja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a 3. melléklet szerinti nyilatkozatát,
c) aki tudomásul veszi, hogy feladatai törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott esetekben és módon – az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a pályázó nem felel meg a 10/A. § szerinti alkalmassági követelményeknek,
b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottal szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott nem felel meg a gyermekek biztonságos ellátása, gondozása és nevelése, valamint alapvető jogai, mindenek felett álló érdekei biztosítása követelményének, különös tekintettel olyan magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, a gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető életvitelére vagy ilyen életvitelt folytató, vagy bűncselekményt elkövető, azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára, ami alkalmas lehet arra, hogy a gyermekvédelmi intézményben történő feladatellátását hátrányosan befolyásolja.
(5) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (a továbbiakban: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv) végzi a Kormány rendeletében a kifogástalan életvitel-ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályok szerint.
(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 2. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli.
(7) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során
a) adatot igényelhet a pályázóról, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv által kezelt nyilvántartásokból,
b) a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a pályázóról vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról.
10/G. § (1) A pályázót és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.
(2) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatala előtt köteles a foglalkoztatottat az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés meghozatala előtt meghallgatja.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) az elvégzett vizsgálat megállapításai alapján, a 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállása esetén megállapítja, hogy a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható,
b) az elvégzett vizsgálat megállapításai és a (2) bekezdés szerinti meghallgatás alapján – a gyermekek biztonságos ellátását, nevelését és gondozását, valamint alapvető jogaikat és mindenek felett álló érdeküket is figyelembe véve – dönt arról, hogy a pályázó vagy gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdés szerinti megállapításáról vagy döntéséről nyolc napon belül tájékoztatja a kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha
a) a pályázó nem kerül foglalkoztatásra, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy
b) a foglalkoztatás fennállásának időtartama alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.
(5) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (4) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.
10/H. § (1) Kifogásolható életvitel megállapítása esetén
a) a pályázó nem foglalkoztatható,
b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(2) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak az (1) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár.
Miért fontos mindezeket tudni?
Ha nem vagy eléggé tájékozott, nem tudod megvédeni magad, akkor kiszolgáltatott leszel, megalázhatnak. Ezért is fontos, hogy csatlakozz a közösségünkhöz, lépj be a PDSZ-be! Hárman már csoportot alakíthattok, tisztségviselőket választhattok, és képviselhetitek érdekeiteket a munkáltatóval és a fenntartóval szemben. A PDSZ jogsegélyszolgálata pedig segít, támogat benneteket, és jogi védelmet nyújt.
Várunk Benneteket! Gyertek, csatlakozzatok a PDSZ-hez! Megéri!
NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
