Halljuk meg egymást!
Diákok és pedagógusok párbeszéde az iskolai együttműködésről
Letöltöm a programot Regisztrálok a programraMi van a viselkedés mögött?
Az iskolai mindennapokban a pedagógusoknak gyakran kell olyan helyzeteket kezelniük, amelyek megnehezítik a tanítást, a tanulást és az osztály közös munkáját. Beszélgetés az órán, figyelmetlenség, telefonhasználat, késés, feladatok elmaradása, egymás szavába vágás, visszaszólás, konfliktusok vagy az együttműködés hiánya – mindennapos helyzetek, amelyekben reagálni kell.
A szabályokra és a következetes keretekre szükség van. A szabályszegésre adott válasz azonban önmagában nem mindig segít megérteni, miért alakult ki egy helyzet, és mitől működhetne másképpen.
Két nézőpont
A pedagógus elsősorban a diák viselkedését látja: nem figyel, nem dolgozik, beszélget, visszaszól, késik, nem tartja be a szabályokat. A háttérben azonban sokféle ok állhat.
A diák közben azt érzékeli, hogy a pedagógus rászól, számon kér vagy ragaszkodik egy szabályhoz, de kevésbé látja mindazt a felelősséget, amely egy egész osztály munkájának fenntartásával jár.
A Halljuk meg egymást! erre épül. A fegyelmezési nehézségeket nem pusztán szabályszegési kérdésként közelíti meg, hanem az iskolai együttműködés szempontjából is: hogyan segítheti a párbeszéd a nehéz helyzetek megértését, megelőzését és közös kezelését?
A párbeszéd nem a felelősség helyett van
A párbeszéd nem jelenti a szabályok, a következetesség vagy a felelősség eltűnését. A diákok továbbra is felelősek saját viselkedésükért, a pedagógusok pedig az iskolai munka kereteinek fenntartásáért. A program azt mutatja meg, hogy a szabályok mellett szükség van arra is, hogy a két fél értse egymás szempontjait.
A program célja
A diákok biztonságos, irányított keretek között fogalmazhatják meg tapasztalataikat, miközben a pedagógusok nézőpontját is megismerik.
- hogyan élik meg az iskolai mindennapokat;
- mi segíti és mi nehezíti számukra a tanulást;
- milyen helyzetekben nehéz együttműködniük;
- mitől érzik azt, hogy egy pedagógus figyel rájuk;
- mikor mernek kérdezni vagy segítséget kérni;
- mitől tudnak könnyebben elfogadni egy szabályt vagy kérést;
- miben szeretnék, ha a pedagógusok jobban értenék őket;
- mit tudnak ők maguk tenni a jobb együttműködésért.
A programnak nem célja a pedagógusok minősítése, és a diákok viselkedésének igazolása sem. A cél a kölcsönös megértés erősítése.
3 × 90 perc – egyetlen folyamat
Halljuk meg egymást!
Elmondjuk, hogyan érezzük magunkat az iskolában.
A diákok saját tapasztalataikat fogalmazzák meg.
Hallottunk benneteket
Megismerjük egymás nézőpontját.
A pedagógusok reagálnak a diákok üzeneteire, majd a két nézőpont találkozik.
Mit tehetünk együtt?
Kiválasztunk valamit, amin közösen tudunk változtatni.
Egy konkrét nehézségre kipróbálható változtatás születik.
Halljuk meg egymást!
Diákok üzenetei az iskoláról és a pedagógusoknak
90 perc1. Milyen nekünk az iskola?
A diákok egyénileg fejeznek be két mondatot:
- Az iskolában azt szeretem, hogy…
- Az iskolában azt szeretném, ha…
A válaszok névtelenül is elkészíthetők.
2. Mitől tudunk jól együtt dolgozni?
Kiscsoportos gondolkodás arról, mi segíti a pedagógusokkal való együttműködést, és mit tehetnek ezért maguk a diákok.
3. Mi lehet a viselkedés mögött?
Hétköznapi helyzeteket vizsgálnak: órai beszélgetés, elmaradt feladat, segítségkérés hiánya, visszaszólás, késés.
A kérdés nem az, hogy „Ki a hibás?”, hanem: mi minden állhat a viselkedés hátterében?
4. Jó lenne, ha tudnátok…
Névtelen mondatbefejezések: „Nekem az segít…”, „Nehéz megszólalnom…”, „Akkor merek segítséget kérni…”, „Nehéz betartanom egy szabályt…”
5. Mit mondunk mi?
Az osztály áttekinti, mely témák ismétlődnek, mi fontos sokak számára, és miről lenne fontos beszélni a pedagógusokkal.
6–7. A mi öt üzenetünk és lezárás
Az osztály közösen megfogalmazza és véglegesíti azt az öt üzenetet, amelyet eljuttat az őket tanító pedagógusokhoz.
Hallottunk benneteket
Diákok és pedagógusok nézőpontjai
90 perc1. Hallottunk benneteket
A diákok megismerik a pedagógusok válaszait: mit hallottak meg, mire reagáltak nyitottan, és mit látnak másképpen?
2. Ugyanaz a helyzet – két nézőpont
Konkrét fegyelmezési helyzeteket vizsgálnak diák- és pedagógusoldalról. Mit élhet meg egyikük, mit a másik, és mi segíthetne?
3. Mire van szükségünk?
Mire van szükségük a diákoknak a könnyebb együttműködéshez? Mire van szüksége egy pedagógusnak ahhoz, hogy tanítani tudjon?
4. Miről dönthetünk mi?
A problémákat három csoportba rendezik: amire nekünk van ráhatásunk; amire az iskolának van ráhatása; amire helyben nincs vagy alig van ráhatásunk.
5. Ebben értünk egyet
Közös lap készül: amit szeretnénk megtartani – amin szeretnénk változtatni – amiről még beszélnünk kell.
6. Lezárás
„Amit most jobban értek a másik oldalból…”
Mit tehetünk együtt?
A fegyelmezési helyzettől az együttműködésig
90 percAz osztály nem próbálja megoldani az iskola valamennyi problémáját. Egyetlen olyan együttműködési nehézséget választ, amelyre a diákoknak és a pedagógusoknak is van ráhatásuk.
1. Mivel foglalkozzunk?
A problémákat aszerint is megvizsgálják, hogy elsősorban hol jelennek meg: diák–pedagógus között, diákok között, az osztály egészében vagy az iskola működésében.
2. Mi történik valójában?
Mi történik előtte? Mit tesznek a diákok? Mit tesz a pedagógus? Mi történik ezután? Mitől ismétlődik ugyanaz a helyzet?
3. Mire lenne szükségünk helyette?
A résztvevők megfogalmazzák a diákok és a pedagógus szükségleteit, és azt a változást, amely mindkét fél számára javítaná a helyzetet.
4. Mit tudunk mi tenni?
Különválasztják, mit tudnak tenni a diákok, mit a pedagógus, és mit kell közösen kialakítani.
5. Ezt kipróbáljuk
Közös megállapodás készül: min változtatnának, mit próbálnak ki, mit vállalnak a felek, meddig próbálják, és mikor nézik meg, működött-e.
6. Lezárás
„Attól működhet ez, ha…”
Országos diáküzenet
A részt vevő osztályok az első foglalkozáson megszülető öt közös üzenetüket a később elérhető online beküldőfelületen a PDSZ-hez is eljuttathatják. A beküldéshez nincs szükség a diákok nevére.
Ezt üzenik a diákok az iskoláról
Az összesítés nem reprezentatív kutatás, hanem a programban részt vevő diákok tapasztalatainak és véleményének bemutatása.
Kapcsolódási lehetőség
A Halljuk meg egymást! középpontjában a diákok és pedagógusok közötti párbeszéd és az iskolai együttműködés áll. A foglalkozások során ugyanakkor felszínre kerülhetnek olyan problémák is, amelyek elsősorban a diákok egymás közötti kapcsolatait érintik.
Ha az osztály a kirekesztést, bántalmazást, csoportnyomást, egymásért való kiállást, segítségkérést vagy más, kortárs közösségen belüli problémát azonosít olyan területként, amellyel szeretne tovább foglalkozni, ehhez kapcsolódási és továbbképzési lehetőséget kínál a PirosLap Program.
A két program egymást kiegészítve foglalkozik az iskolai együttműködés két fontos területével: a Halljuk meg egymást! elsősorban a diákok és pedagógusok közötti párbeszédet, a PirosLap Program pedig a kortárs közösségek működését és az egymásért való felelősséget állítja középpontba.
Halljuk meg egymást!
A viselkedést látjuk. Ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajta, érdemes megértenünk azt is, mi van mögötte.
Nem a felelősség helyett – azért, hogy diákok és pedagógusok nagyobb eséllyel tudjanak együttműködni az iskola mindennapjaiban.
