A PDSZ jogsegélyszolgálata nagyon eredményes a bíróságokon. Számos jogerősen megnyert per van, amelyben a képviseletet ügyvédeink látták el. Sorban folynak az elmaradt eseti helyettesítések kifizetése érdekében indított perek, de vannak már peren kívüli megállapodások is. Ezúttal egy olyan fontos sikerről írunk, ami mindenkit érint, aki a státusztörvény hatálya alá tartozik. A bíróság ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult a bosszútörvényként elhíresült státusztörvény egy rendelkezésének megsemmisítése érdekében.
A Veszprémi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a státusztörvény egy rendelkezésének megsemmisítése érdekében
Egy helyettesítés kifizetése iránt indított peres eljárásban hozott a Veszprémi Törvényszék egy olyan végzést, amelyben a peres eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 2024. január 1. napjától hatályos 127. § (1) bekezdés Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát, megsemmisítését és az alaptörvény-ellenesség megállapítását.”
A törvény 127. § (1) bekezdése a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő igény érvényesítéséről rendelkezik a következőképpen:
(1) A munkáltató, a munkavállaló, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, valamint a szakszervezet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból vagy az e törvényből származó igénye érvényesítése érdekében közigazgatási pert indíthat.
Bármilyen jogviszonyból eredő ügyben, így a túlmunka elmaradt kifizetése ügyében is közigazgatási pert kell indítani mindazoknak, akik a státusztörvény hatálya alá tartoznak. Márpedig ez a törvény a pedagógusok körében nem véletlenül viseli a bosszútörvény nevet. Ez a rendelkezés is nagyon hátrányos, mert közigazgatási pert indítani sokkal bonyolultabb és rendszerint hosszabb is, mint munkaügyi pert. Ezekben a bizonyítási teher gyakran a munkavállalóra hárul, ami nehezítheti az igények érvényesítését. Egyáltalán: a közigazgatási per nem arra való, alapvetően nem az a rendeltetése, hogy a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaügyi vitában döntsön. A közigazgatási eljárás tárgya a közigazgatási tevékenységek jogszerűségének vizsgálata. A közigazgatási perekben a közérdek is szerepet játszik, ami befolyásolhatja a döntést a munkavállaló hátrányára. A per során tehát nem két magánérdek ütközik össze, hanem a magánérdekkel szemben megjelenik a közérdek, amit a bíróságnak vizsgálni kell. Ráadásul a státusztörvényben lévő rendelkezés visszamenőleges hatályú, ami önmagában is ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal.
A bíróság kezdeményezte az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés általános és a folyamatban lévő perben történő alkalmazási tilalmának elrendelését. E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Mindez újabb bizonyíték arra, hogy a törvény a pedagógusokra és a NOKS-dolgozókra hátrányos rendelkezéseket tartalmaz
A kormány azt vállalta az Európai Unió felé az EFOP PLUSZ program keretében, hogy olyan jogszabályokat hoz és terjeszt elő, amelyek vonzóvá teszik a pedagóguspályát. Most bírósági végzés mondja ki, hogy ennek nem tett eleget.
Íme néhány idézet a végzésből:
„[23] Vannak olyan nem közigazgatási szervek és intézmények által hozott döntések, mulasztások, amelyek tekintetében konfliktus merülhet fel az érintett felek között. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény ugyan megnyitja a közigazgatási bírói utat az igények érvényesítésére, azonban csak azon köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók tekintetében, akik 2024. január 1. napján köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álltak. Azon, 2024. január 1-jén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, akiknek a jogviszonya a jogviszony-átalakulás folytán a korábbi közalkalmazotti jogviszonyból alakult át, és a korábbi évekre vonatkozóan vannak elszámolási, anyagi igényeik a munkáltatójukkal szemben, a Púétv. 127. § (1) bekezdés alapján az igényeiket közigazgatási perben kénytelenek érvényesíteni. A jogviszony-átalakulás folytán az említettek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állnak 2024. január 1. napján, amely már közszolgálati jogviszonynak tekintendő, azonban a 2024. január 1. előtti évekre vonatkozó munkavállalói igényeiket a 2021.-2023. évekre vonatkozó anyagi jogi jogszabályok alapján érvényesíthetik a munkáltatójukkal szemben, alapvetően a Kjt. és az Mt. rendelkezései alapján. Mindez ellentétes a Kp. 4. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseivel, mert közigazgatási jogvita tárgya nem lehet a nem közigazgatási jog által szabályozott cselekmény, vagy mulasztás. Márpedig a 2021. – 2023. évekre vonatkozó munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték megfizetése iránti igény munkajogi jellegű, munkajogi szabályok által és nem a közigazgatási jog által szabályozott.”
„[34] A Púétv. 127. § (1) bekezdése sérti a visszaható hatály tilalmának követelményét. A hatálybalépését megelőző időre érvényesítendő, alapvetően munkajogi, közalkalmazotti jogviszony fennállása alapján keletkezett igények érvényesítésére állapít meg kötelezettséget, a munkáltató számára azt, hogy olyan követelésekért feleljen közigazgatási perben a munkavállaló igényérvényesítése alapján, amelyek a 2024. január 1-jét követően létrejött köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján érvényesíthetők közigazgatási perben.”
„[42] A visszaható hatály tilalmának a sérelme felmerül annak okán is, hogy a Púétv. 127. § (1) bekezdés 2024. január 1-jén oly módon lépett hatályba, hogy a hatálybalépés időpontjában már fennálló tényállás alapján rendeli érvényesíteni az Mt. és a Kjt. alapján fennálló igényeket közigazgatási perben.”
„[48] A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik a Púétv. 127. § (1) bekezdése, mert a jogszabály 2024. január 1-jei hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. A felperes éppen olyan jogviszonyból származóan kénytelen közigazgatási perben igényét érvényesíteni, amely a pedagógus munkakörre vonatkozóan már korábban létesített közalkalmazotti jogviszonyból ered. A felperes keresete nem érinti a 2024. január 1-től kezdődő időszakot.”
„[53] A Veszprémi Törvényszék a fenti indokok alapján a 2024. január 1. napjától hatályos Púétv.
127. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését, valamint az egyedi és általános alkalmazási tilalmának elrendelését kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál [Abtv. 45. § (4) bekezdés].
Az általános alkalmazási tilalom kimondását a bíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből származó jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében kéri az Alkotmánybíróságtól. A jogszabályi rendelkezés megsemmisítése iránt is előterjeszti a bíróság az indítványát az Alaptörvény fenti rendelkezéseinek megsértése okán.
[54] A végzés elleni fellebbezési jogot a Kp. 32. § alapján alkalmazandó Pp. 128. § (5) bekezdése kizárja.”
Például ezért is fontos, hogy csatlakozz a PDSZ-hez!
MERT ÍGY TUDUNK KÉPVISELNI ÉS MEGVÉDENI. NE FELEDD: EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!
KATTINTS A PDSZ MEGÚJULT HONLAPJÁRA! Ha tagunk vagy, és még nem állítottál be rendszeres tagdíjátutalást, itt tudsz meg erről minden fontos információt:
Az Egyesület.Online.hu-ba történő belépés módját ITT találod!
