PDSZ: Érdekvédelem, jogvédelem, függetlenség, szolidaritás, szolgáltatás
Jogi állásfoglalás munkaidő-kedvezményekről
2018. szeptember 02. 20:07

I. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 260. § (1) bek. értelmében az üzemi tanácsi – jelen esetben közalkalmazotti tanácsi – feladatok ellátása érdekében az üzemi tanács – közalkalmazotti tanács – elnökét a munkaideje 15, tagját a munkaideje 10%-ában munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét főszabályként – kivételes és halasztást nem tűrő esetet kivéve - legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni.
   

Előbbiből következik, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevételét előre legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni. A jogszabály írásbeliséget nem követel meg, de tekintettel arra, hogy szóban nehéz rekonstruálni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére irányuló kérelem terjedelmét – egy alkalomra szól, vagy rendszeresen hétről-hétre a tantárgyfelosztásba kéri beépíteni a kedvezményt, stb. - , ezért feltétlenül javasolt a kérelmet írásban benyújtani és pontosan megjelölni a kedvezmény igénybevételének módját, és időbeli hatályát. A kérelem egyébként kiterjedhet arra is, hogy pl. a közalkalmazotti tanács meghatározott időpontokban, rendszeresen ülést tart, mely időpontokra a tantárgyfelosztásban biztosítsa a munkáltató a munkaidő-kedvezményt, stb. Az a jogszabály és a hozzá mellékelt kommentár alapján egyértelmű, hogy amennyiben nem kéri a közalkalmazotti tanács elnöke, illetve tagja a kedvezményt, úgy az a múltra vonatkozóan elveszik, arra jogot alapítani utólag – pl. óradíj-követelést – jogszerűen nem lehet. Kérdésként azonban felmerülhet, hogy mikor tekinthető elveszettnek a munkaidő-kedvezmény? Mivel a jogalkotó a beosztás szerinti munkaidőhöz kötötte a kedvezmény mértékét, így értelemszerűen előre a beosztott munkaidőhöz igazodóan vehető igénybe a kedvezmény. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy mivel a pedagógus munkaideje előre a teljes tanévre beosztásra kerül a tantárgyfelosztás és az órarend értelmében, így ehhez igazodóan a KT-elnök, illetve KT-tag is egész tanévre előre igénybe veheti a munkaidő-kedvezményt és azt a fenti módon beoszthatja KT-elnöki, illetve tagi tevékenységéhez, melyről a munkáltatónak nem köteles beszámolnia.


 
A munkaidő-kedvezményre vonatkozó ismertetett szabályok eltérést megengedő jellegűek, így azoktól üzemi megállapodásban – közalkalmazotti szabályzatban – el lehet térni.
Téves az az álláspont - így egy korábbi OH-állásfoglalás is -, amely szerint nem köthető olyan tanévre kiterjedő megállapodás, amely alapján a tantárgyfelosztásba be lehet tervezni a KT-elnök, illetve tagok munkaidő-kedvezményét. Az OH-állásfoglalás ezen része jogszabálysértő, az Mt. 260. § (1) bek. és a 267. § (1) és (5) bekezdését is sérti. A legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni kitétel a magyar nyelvtan és logika szabályai szerint azt jelenti, hogy akár egy tanévre előre is be lehet jelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, és a bejelentés nem elfogadáshoz kötött, abban tehát nem kötelező megállapodni. A fent levezetett okok miatt az egész tanévre szóló munkaidő-beosztásra tekintettel külön megállapodás nélkül is előre bejelenthető a KT elnöki, illetve tagi munkaidő-kedvezmény igénybevétele.
Az Mt. 267. § (1) és (5) bek. pedig lehetővé teszi, hogy akár üzemi megállapodásban, akár közalkalmazotti szabályzatban – többek között – az üzemi tanács, illetve KT tagok, valamint elnök munkaidő-kedvezménye, illetve annak kivétele szabályozásra kerüljön.

 

 
II.
A választott és az Mt. 273. § (3)-(4) bek. alapján védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőket munkaidő-kedvezmény illeti meg egyfelől a munkáltatóval folytatott egyeztetések időtartamára. Ez azt jelenti, hogy amennyiben pl. a PDSZ egyik helyi csoportja konzultációt kezdeményez a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő szociális vagy gazdasági érdekét érintő kérdésben – Mt. 272. § (4) bek. – akkor a konzultáció időtartamára a szakszervezeti csoportot képviselő választott és védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és erre az időtartamra távolléti díjban részesül.

 

Továbbá az Mt. 274. § (1) bek. értelmében a munkavállalót – tankerületi központ és szakképzési centrum, önkormányzati óvoda esetében a közalkalmazottat – a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg.

Ennek mértéke: „naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkavállalóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi 1 óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.” (Mt. 274. § (2) bek.)

A KT-elnökhöz és a tagokhoz hasonlóan a munkavállaló – közalkalmazott – részére szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége ellátásához igénybe vehető munkaidő-kedvezményére is az a szabály érvényes, hogy az erre vonatkozó igényét legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni. Előre nem látható körülmény esetén – pl. sztrájk helyzet esetén sztrájk előkészítéséhez – az 5 munkanapos szabály megsértésével is igénybe vehető a munkaidő-kedvezmény.

Amit fontosnak tartok kiemelni, hogy a szakszervezeti tevékenységre járó munkaidő-kedvezmény – a KT elnök és tag munkaidő-kedvezményétől eltérően – az egész naptári évre vonatkozóan összevonhatóan is kivehető.

Így ha valaki pl. az év első felében nem vett ki erre vonatkozóan kedvezményt, de az év második felében – pl. sztrájk szervezése, előkészítése vagy szakszervezeti képviselők részére szervezett képzés okán – erre nagyobb mértékben szükség mutatkozik, akkor akár az egész éves munkaidő-kedvezmény keret is igénybe vehető.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a munkaidő-kedvezményt az egész tankerületi központ mint munkáltató által foglalkoztatott valamennyi szakszervezeti tag után kell kiszámítani, amiből az is következik, hogy a szakszervezet döntése alapján az adott köznevelési intézményben foglalkoztatott szakszervezeti tag után járó munkaidő-kedvezményt nem csak az adott köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott használhatja fel. Pl. ha a PDSZ-nek egy tankerületi központban több intézményben van legalább egy tagja, de három fős csoportja és választott szakszervezeti tisztségviselője csak egy intézményben található, akkor szakszervezeti tevékenységére utóbbi személy – szakszervezeti döntés alapján – valamennyi PDSZ tag után igénybe veheti a munkaidő-kedvezményt.

 
III.
Az I-II. pontban meghatározottaktól eltérően a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. (a továbbiakban: „Vhr.”) 17. § (1) bek. 12. pontja az osztályfőnöki tevékenység, míg a 15. pont a munkaközösség vezetés tekintetében csak arról rendelkezik, hogy a heti két órát meghaladó osztályfőnöki tevékenységgel és/vagy heti két órát meghaladó munkaközösség-vezetéssel összefüggő feladatot a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti kötött munkaidő részben rendelhet el.

 

A Vhr. 17. § (1a) bek. értelmében az osztályfőnöki tevékenység, illetve a munkaközösség vezetői tevékenység – ide tartozik még a diákok önszerveződéséhez nyújtott tanári segítő tevékenység is – összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatás lekötött részébe. Ebből egyértelműen az következik, hogy heti 2 óra munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatot és/vagy osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos feladatot a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben kell betervezni, tehát azt a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. Ez azt is jelenti, hogy ezzel a 2-2 órával a munkaközösség vezető, illetve az osztályfőnök által megtartott foglalkozások száma csökken.

 
Így pl. egy heti 23 neveléssel-oktatással lekötött munkaidőrészben foglalkoztatott KT-tag pedagógus esetében a munkaidő-kedvezmény 80%-ával – kerekítve heti 3 foglalkozással – csökkenthető a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, illetve a heti 23 és 32 közötti 9 óra kötött munkaidő rész további heti 1 órával. Így összesen heti 20 foglalkozás és azon felül további 8 óra kötött munkaidő-rész rendelhető el a példa szerinti esetben.
Amennyiben egyidejűleg munkaközösség-vezető is, úgy a heti 20 neveléssel-oktatással lekötött munkaidő részből további 2 órát munkaközösség-vezetés céljából „fel kell szabadítani”, tehát a tényleges elrendelhető foglalkozások száma 18 lesz. Ha egyidejűleg még osztályfőnök is az illető, akkor további heti 2 órát be kell tervezni az osztályfőnöki feladatok ellátása céljából a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe.

 

 
IV.
A Vhr. 18. § értelmében a munkaidő-kedvezményt úgy kell kiadni, hogy annak 80%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő részre (22-26), míg 20%-a a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött munkaidő részét meghaladó részére essen.

 

Ez kógens jogszabályi előírás, melytől eltérni nem lehet, amennyiben a KT-elnök, tag a munkaidő-kedvezmény igénybevételével él, akkor a kiadásnál ezt a szabályt kötelező alkalmazni.

Kérdésként felmerült, hogy szakszervezeti tisztségviselő esetében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő résznél 22 és 26 óra között milyen óraszámból kell kiindulni a munkaidő kedvezmény kiadásánál? A válasz egyértelműen az, hogy abból az óraszámból, amit munkaidő-kedvezmény igénybevétele nélkül az adott közalkalmazott vagy munkavállaló részére a munkáltatói jogkör gyakorlója egyébként az egyenlő bánásmód Mt.-ben meghatározott speciális típusának – egyenlő munkáért egyenlő munkabért – megfelelően biztosítana. Amennyiben minden pedagógus részére az intézményben 24 óra került meghatározásra, akkor nem lehet a szakszervezeti tisztségviselő esetében 26-ból kiindulni, mert az jogszabálysértő. Itt kell felhívnom a figyelmet külön a nemzeti köznevelésről szóló 2013. évi CLXXIX. tv. 62. § (7) bekezdésére, melynek értelmében az intézményvezető a kötött munkaidőben történő feladatok elosztásánál – így az ebbe beletartozó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő résznél is - biztosítja az arányos és egyenletes elosztást a nevelőtestület tagjai között.

 
V.
Abban az esetben ha a munkáltató – pl. a tankerületi központ – nem hajlandó a KT-elnök, KT-tag, és/vagy szakszervezeti tisztségviselő, illetve osztályfőnök és/vagy munkaközösség-vezető részére a kérésének megfelelő módon a munkaidő-kedvezményt biztosítani – pl. egy tanévre előre rendszeresen ugyanabban az időszakban - , akkor az érintett KT-elnök, KT-tag és/vagy szakszervezeti tisztségviselő, illetve osztályfőnök és/vagy munkaközösség-vezető is munkaügyi bírósághoz fordulhat, valamint az esetlegesen érintett szakszervezet is jogosult a szakszervezeti jogok akadályoztatása miatt konzultációt, vagy peres eljárást kezdeményezni.
Az esetlegesen indított munkaügyi perben kérni lehet többek között azt is, hogy az eljáró bíróság kötelezze a munkáltatót a munkaidő-kedvezmény biztosítására. Szakszervezeti oldalról pedig érintettség esetén a szakszervezeti jogok akadályoztatása miatt indítható peres eljárás.

Képgalériák
2022. február 14.
2022. január 16.
Cimkefelhő
Naptár
Videók
2022. március 21. 23:10
2022. március 18. 22:48