I.
Dr. Maruzsa
Zoltán Helyettes Államtitkár előadása
Egyértelműen ez hordozta a
legtöbb új és érdemi információt.
NAT
A NAT-ról továbbra sem tudtunk
meg semmi konkrétumot, hacsak azt nem, hogy a társadalmi vitára bocsátását már
nem augusztusra, hanem valamikor őszre ígérte.
Nemzeti köznevelési törvény
módosításai
Az őszi parlamenti időszakban az
előadó szerint a részletek kifejtése nélkül az alábbi 7 területen sorolt fel módosítási
szándékot:
-
adminisztráció csökkentése,
-
egyéni teljesítmény díjazása,
-
pályára lépők megtartása,
-
célfeladatokra tudjanak fizetni,
-
vezetői életpályamodell kidolgozása
-
magántanulói jogviszony szigorítása,
-
tanulmányi idő rövidítése független
osztályozóvizsgákon.
Ezen túlmenően arról beszélt,
hogy az életpályamodellt megtartják, a vetítési alapot pedig majd valamikor,
biztos, hogy nem az idei tanévben (2018-19), nem a minimálbérhez, hanem az
értelmiségi átlagbérhez viszonyítva határoznák meg. Az eltérítés (utolsó
bérelem, az átlag 3,5%) differenciált elosztásának fenntartását említette. Ismertette
a szerinte sikeres minősítések éves adatait, a Határtalanul program növekvő
finanszírozásának adatait (5,5 milliárd) és azt, hogy ennek kezelése átkerül a
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez. Láthattunk egy adatsort az oktatást
végzettség nélkül elhagyók arányairól európai összehasonlításban, melynek
alapján a két évtizede 10-13% közötti aránnyal a középmezőnybe tartozunk, de
ezt mindenképpen le kellene szorítani az uniós célkitűzés, azaz 10% alá.
(Magyarországi viszonylatban egyértelműen a három északkeleti megye: Nógrád,
Borsod, Szabolcs áll a legrosszabb helyen.) A tankönyvkiadás államosítását
aggályok nélkül sikertörténetnek mondta, s a nem állami kiadók felé komoly
gesztusként tüntette fel, hogy az állam megvásárolná a korábbi népszerű
tankönyvek jogdíjait. Az eszközfejlesztéssel kapcsolatban a művészeti képzésen
belül a hangszercserére fordított 3 milliárdot többször hangsúlyozta, s
természetesen kitért a digitális oktatást szolgáló, az utóbbi hónapokban
sokszor és sok helyen ismertetett fejlesztések adataira. Az egyházi és állami
fenntartású intézmények finanszírozását, mivel elmondása szerint itt sok a fals
információ, külön hangsúlyozta. A tavalyi év adatait példaként hozva, szerinte
itt semmi más nem történik, mint a még Horn Gyula által aláírt vatikáni
egyezmény betartása, vagyis az állam továbbra is adott gyermekenként
202 677 forintot idén az egyházaknak azért, hogy a ráfordításaik összege
elérje az állami fenntartás szintjét. (Megjegyzés: a vatikáni egyezmény egészen
más struktúrában született. Akkor, még az önkormányzatok voltak a fenntartók,
akik nagyon komoly összeggel, 2010-ben már 40-60%-al egészítették ki az állami
normatívát (el is adósodtak rendesen) és ez volt a kiegészítés indoka. Mára
egészen más a helyzet. Ráadásul arra nem tért ki hasonló alapossággal a
helyettes államtitkár, hogy a pályázati pénzek milyen arányban jutnak egyházi
és állami intézményekhez.) Végezetül az oktatási rendszer GDP-hez viszonyított
ráfordítására is szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet, amely elmondása
szerint már alig tér el az uniós átlagtól.
II. Dr. Gloviczki Zoltán elnök Oktatási
Hivatal
Az elnök úr előadásának nagy
részét a különféle EFOP-os pályázati lehetőségek ismertetése töltötte ki. Ezen
túlmenően fontos bejelentésnek mondható, hogy néhány éven belül szeretnék
elérni a különféle oktatási azonosítószámok egységesítését, melynek
következtében egyetlen azonosító számmal történne minden gyermek, tanuló,
hallgató nyilvántartása óvodától az egyetemig. A tavaly indított vezető-szaktanácsadói
programot sikeresnek mondta, további fejlesztése várható. Felhívta a figyelmet
arra, hogy az idei tanévtől a vezetői és intézményi ellenőrzés után
megkezdődnek a pedagógus-ellenőrzések. 700-800 fő számíthat erre, első körben
azok, akiknek az intézményében 40%-nál nagyobb a lemorzsolódási arány, és akik
ez idáig nem vettek részt minősítésben. Előadásában ő is ismertetett
minősítéssel kapcsolatos adatokat, és kitért arra, hogy ma nehezen
meghatározható, hogy mit értünk a pedagógusok digitális kompetenciájának
fogalma alatt. Ezen a ponton hivatkozott nyugati példákra, ahol ennek
meghatározására már kidolgoztak megoldásokat.
III. Hajnal Gabriella
Klebelsberg Központ elnöke
Hajnal Gabriella először
ismertette a KK-vezetők feladatmegosztását, melynek alapján Marsi Mária lett a
gazdasági helyettes, és Péterfi Balázs az általános helyettes. Korábban ilyen
cím nem létezett, H.G. ún. szakmai helyettes volt, s mivel ezt gondolja a
legfontosabb területnek, ő elnökként ezeket továbbra is szeretné felügyelni.
(Megjegyzés: erre mindenképpen komolyabb felkészültséggel és alappal bír minden
korábbi KLIK vagy KK elnöknél, akik azért többnyire politikai komisszárok
voltak.) Következő lépésként szólt arról, hogy 2016-tól 729 643-ról
715 143-ra csökkent a tankerületekbe járó diákok száma, amely mellé rendelt
egy számomra minimum erősen leegyszerűsítő adatot, miszerint ennek alapján kb.
1400 pedagógus munkahelyének szükségességére vagy szükségtelenségére utalt. A
KRÉTA-rendszerről szólván, bár összességében jól a halad a bevezetés, az idei
tanévben még biztos, hogy nem lesz kötelező az alkalmazása, de teszt üzemmódban
már javasolt. Ezzel kapcsolatban további e-learning tanfolyamok várhatók, mivel
a legutóbbihoz képest már vannak változások, s elképzelhető, hogy az őszi
szünetre időzítve általánosan el lesz rendelve egy ezzel kapcsolatos
továbbképzés az intézményekben. Ő is beszélt a különféle fejlesztésekről (pl. digitalizáció),
büszkén említette, a pótlékok „középre húzását”, a túlmunkadíjak meghatározását
és még néhány olyan, milliárd körüli tételt, amelyről a KK szabad akaratában
rendelkezhetett. A tanárképzéssel kapcsolatban a Klebelsberg ösztöndíjat
említette és azt, hogy az egyetemek és az intézmények igényeit, információit a
mainál korábban kell összehangolni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő
számú SNI-s tanuló miatt a megfelelő gyógypedagógus-ellátás sürgető.
IV. Sipos Imre miniszteri biztos Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet
Sipos kormánybiztos úr
nagyvonalakban ismertette intézménye
feladatát. Beszélt arról, hogy 1365, ún. Újgenerációs tankönyvet gondoznak.
Előadta, hogy elkészítették 60 tankönyv digitalizált változatát, de utalt arra,
hogy ezzel, és a további digitalizációval is az a legnagyobb baj, hogy ő sem,
és munkatársai sem ismerik az új NAT-ot. A tankönyvpiac erényeként tűntette
fel, hogy az SNI-s tartalmak a korábbi piaci körülmények között elsikkadtak, ám
most már így jut pénz és kapacitás ezek kidolgozására. Talán ezért ezekről
bővebben beszélt, kiemelve a három nagy tanulásában akadályoztatott terület
sajátosságait. (Ép elméjű diszlexiás, enyhe és középsúlyos értelmi
fogyatékossággal élő tanulók köre.) A fenti tartalmakhoz kapcsolódó képeket,
könyvrészleteket is tartalmazott a PPT, amelyből dolgozott.
V. Lánczky Edit a
Budapesti Oktatási Pedagógiai Központ főosztályvezetője
A rendezvény egyik szervezője,
levezetője volt az utolsó előadó, aki az időközben jócskán megfogyatkozott
közönség sorai előtt az általa vezetett intézmény működéséről beszélt és arról,
hogy szinte minden területen a tavalyinál jóval nagyobb százalékban kifejezhető
teljesítés történt. Ezeknek az információknak a többsége megtalálható az
intézmény elérhetőségein és kevésbé vonatkoztak az oktatás általános kérdéseire,
mint egy intézmény belső működésére. Mindenesetre a partnerek és az
együttműködés fontosságát többször hangsúlyozta.
Végezetül a konferencia
zárásaként ő köszönt el a még jelen lévő hallgatóságtól.
Budapest, 2018. 08. 24.
Lejegyezte: Szűcs Tamás
Tájékoztatóul
a konferencia részletes programja
900-1000
Regisztráció
1000-1010
Ünnepélyes megnyitó
Dr. Tarnai Richárd Pest Megyei
Kormányhivatal kormánymegbízottjának köszöntője A Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú
Művészeti Iskola növendékeinek műsora
1030-1110
Tájékoztatás
a köznevelési rendszer fejlesztéseiről
Dr. Maruzsa
Zoltán helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma
1110-1150
Az Oktatási Hivatal főbb feladatai a 2018/2019. tanév során
Dr.
Gloviczki Zoltán elnök Oktatási Hivatal
1150-1220
Szakmai Tanévnyitó 2018 - A Klebelsberg Központ legfontosabb feladatai és
fejlesztései
Hajnal Gabriella elnök Klebelsberg
Központ
1220-1250
SZÜNET
1250-1320
Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének
fejlesztései
Sipos Imre miniszteri biztos Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet
1320-1350
A
Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ szervezésében megvalósuló szakmai programok
a 2018/2019. tanév során a megyében
Lánczky Edit
főosztályvezető Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ
1350-1400
A
konferencia zárása