I.                    Dr. Maruzsa Zoltán  Helyettes Államtitkár előadása

Egyértelműen ez hordozta a legtöbb új és érdemi információt.

NAT

A NAT-ról továbbra sem tudtunk meg semmi konkrétumot, hacsak azt nem, hogy a társadalmi vitára bocsátását már nem augusztusra, hanem valamikor őszre ígérte.

Nemzeti köznevelési törvény módosításai

Az őszi parlamenti időszakban az előadó szerint a részletek kifejtése nélkül az alábbi 7 területen sorolt fel módosítási szándékot:

-          adminisztráció csökkentése,

-          egyéni teljesítmény díjazása,

-          pályára lépők megtartása,

-          célfeladatokra tudjanak fizetni,

-          vezetői életpályamodell kidolgozása

-          magántanulói jogviszony szigorítása,

-          tanulmányi idő rövidítése független osztályozóvizsgákon.

Ezen túlmenően arról beszélt, hogy az életpályamodellt megtartják, a vetítési alapot pedig majd valamikor, biztos, hogy nem az idei tanévben (2018-19), nem a minimálbérhez, hanem az értelmiségi átlagbérhez viszonyítva határoznák meg. Az eltérítés (utolsó bérelem, az átlag 3,5%) differenciált elosztásának fenntartását említette. Ismertette a szerinte sikeres minősítések éves adatait, a Határtalanul program növekvő finanszírozásának adatait (5,5 milliárd) és azt, hogy ennek kezelése átkerül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez. Láthattunk egy adatsort az oktatást végzettség nélkül elhagyók arányairól európai összehasonlításban, melynek alapján a két évtizede 10-13% közötti aránnyal a középmezőnybe tartozunk, de ezt mindenképpen le kellene szorítani az uniós célkitűzés, azaz 10% alá. (Magyarországi viszonylatban egyértelműen a három északkeleti megye: Nógrád, Borsod, Szabolcs áll a legrosszabb helyen.) A tankönyvkiadás államosítását aggályok nélkül sikertörténetnek mondta, s a nem állami kiadók felé komoly gesztusként tüntette fel, hogy az állam megvásárolná a korábbi népszerű tankönyvek jogdíjait. Az eszközfejlesztéssel kapcsolatban a művészeti képzésen belül a hangszercserére fordított 3 milliárdot többször hangsúlyozta, s természetesen kitért a digitális oktatást szolgáló, az utóbbi hónapokban sokszor és sok helyen ismertetett fejlesztések adataira. Az egyházi és állami fenntartású intézmények finanszírozását, mivel elmondása szerint itt sok a fals információ, külön hangsúlyozta. A tavalyi év adatait példaként hozva, szerinte itt semmi más nem történik, mint a még Horn Gyula által aláírt vatikáni egyezmény betartása, vagyis az állam továbbra is adott gyermekenként 202 677 forintot idén az egyházaknak azért, hogy a ráfordításaik összege elérje az állami fenntartás szintjét. (Megjegyzés: a vatikáni egyezmény egészen más struktúrában született. Akkor, még az önkormányzatok voltak a fenntartók, akik nagyon komoly összeggel, 2010-ben már 40-60%-al egészítették ki az állami normatívát (el is adósodtak rendesen) és ez volt a kiegészítés indoka. Mára egészen más a helyzet. Ráadásul arra nem tért ki hasonló alapossággal a helyettes államtitkár, hogy a pályázati pénzek milyen arányban jutnak egyházi és állami intézményekhez.) Végezetül az oktatási rendszer GDP-hez viszonyított ráfordítására is szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet, amely elmondása szerint már alig tér el az uniós átlagtól.

II.       Dr. Gloviczki Zoltán elnök Oktatási Hivatal 

Az elnök úr előadásának nagy részét a különféle EFOP-os pályázati lehetőségek ismertetése töltötte ki. Ezen túlmenően fontos bejelentésnek mondható, hogy néhány éven belül szeretnék elérni a különféle oktatási azonosítószámok egységesítését, melynek következtében egyetlen azonosító számmal történne minden gyermek, tanuló, hallgató nyilvántartása óvodától az egyetemig. A tavaly indított vezető-szaktanácsadói programot sikeresnek mondta, további fejlesztése várható. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei tanévtől a vezetői és intézményi ellenőrzés után megkezdődnek a pedagógus-ellenőrzések. 700-800 fő számíthat erre, első körben azok, akiknek az intézményében 40%-nál nagyobb a lemorzsolódási arány, és akik ez idáig nem vettek részt minősítésben. Előadásában ő is ismertetett minősítéssel kapcsolatos adatokat, és kitért arra, hogy ma nehezen meghatározható, hogy mit értünk a pedagógusok digitális kompetenciájának fogalma alatt. Ezen a ponton hivatkozott nyugati példákra, ahol ennek meghatározására már kidolgoztak megoldásokat.

III.          Hajnal Gabriella Klebelsberg Központ elnöke

Hajnal Gabriella először ismertette a KK-vezetők feladatmegosztását, melynek alapján Marsi Mária lett a gazdasági helyettes, és Péterfi Balázs az általános helyettes. Korábban ilyen cím nem létezett, H.G. ún. szakmai helyettes volt, s mivel ezt gondolja a legfontosabb területnek, ő elnökként ezeket továbbra is szeretné felügyelni. (Megjegyzés: erre mindenképpen komolyabb felkészültséggel és alappal bír minden korábbi KLIK vagy KK elnöknél, akik azért többnyire politikai komisszárok voltak.) Következő lépésként szólt arról, hogy 2016-tól 729 643-ról 715 143-ra csökkent a tankerületekbe járó diákok száma, amely mellé rendelt egy számomra minimum erősen leegyszerűsítő adatot, miszerint ennek alapján kb. 1400 pedagógus munkahelyének szükségességére vagy szükségtelenségére utalt. A KRÉTA-rendszerről szólván, bár összességében jól a halad a bevezetés, az idei tanévben még biztos, hogy nem lesz kötelező az alkalmazása, de teszt üzemmódban már javasolt. Ezzel kapcsolatban további e-learning tanfolyamok várhatók, mivel a legutóbbihoz képest már vannak változások, s elképzelhető, hogy az őszi szünetre időzítve általánosan el lesz rendelve egy ezzel kapcsolatos továbbképzés az intézményekben. Ő is beszélt a különféle fejlesztésekről (pl. digitalizáció), büszkén említette, a pótlékok „középre húzását”, a túlmunkadíjak meghatározását és még néhány olyan, milliárd körüli tételt, amelyről a KK szabad akaratában rendelkezhetett. A tanárképzéssel kapcsolatban a Klebelsberg ösztöndíjat említette és azt, hogy az egyetemek és az intézmények igényeit, információit a mainál korábban kell összehangolni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő számú SNI-s tanuló miatt a megfelelő gyógypedagógus-ellátás sürgető.

IV. Sipos Imre miniszteri biztos Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Sipos kormánybiztos úr nagyvonalakban ismertette  intézménye feladatát. Beszélt arról, hogy 1365, ún. Újgenerációs tankönyvet gondoznak. Előadta, hogy elkészítették 60 tankönyv digitalizált változatát, de utalt arra, hogy ezzel, és a további digitalizációval is az a legnagyobb baj, hogy ő sem, és munkatársai sem ismerik az új NAT-ot. A tankönyvpiac erényeként tűntette fel, hogy az SNI-s tartalmak a korábbi piaci körülmények között elsikkadtak, ám most már így jut pénz és kapacitás ezek kidolgozására. Talán ezért ezekről bővebben beszélt, kiemelve a három nagy tanulásában akadályoztatott terület sajátosságait. (Ép elméjű diszlexiás, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő tanulók köre.) A fenti tartalmakhoz kapcsolódó képeket, könyvrészleteket is tartalmazott a PPT, amelyből dolgozott.

V.           Lánczky Edit a Budapesti Oktatási Pedagógiai Központ főosztályvezetője

A rendezvény egyik szervezője, levezetője volt az utolsó előadó, aki az időközben jócskán megfogyatkozott közönség sorai előtt az általa vezetett intézmény működéséről beszélt és arról, hogy szinte minden területen a tavalyinál jóval nagyobb százalékban kifejezhető teljesítés történt. Ezeknek az információknak a többsége megtalálható az intézmény elérhetőségein és kevésbé vonatkoztak az oktatás általános kérdéseire, mint egy intézmény belső működésére. Mindenesetre a partnerek és az együttműködés fontosságát többször hangsúlyozta.

Végezetül a konferencia zárásaként ő köszönt el a még jelen lévő hallgatóságtól.

Budapest, 2018. 08. 24.

Lejegyezte:  Szűcs Tamás

Tájékoztatóul a konferencia részletes programja

 9⁰⁰-10⁰⁰                Regisztráció

10⁰⁰-10¹⁰                     Ünnepélyes megnyitó

Dr. Tarnai Richárd Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának köszöntője A Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek műsora

10³⁰-11¹⁰             Tájékoztatás a köznevelési rendszer fejlesztéseiről

Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

11¹⁰-11⁵⁰                     Az Oktatási Hivatal főbb feladatai a 2018/2019. tanév során

Dr. Gloviczki Zoltán elnök Oktatási Hivatal 

11⁵⁰-12²⁰              Szakmai Tanévnyitó 2018 - A Klebelsberg Központ legfontosabb feladatai és fejlesztései

Hajnal Gabriella elnök Klebelsberg Központ

12²⁰-12⁵⁰             SZÜNET

 12⁵⁰-13²⁰                     Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének fejlesztései

Sipos Imre miniszteri biztos Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

13²⁰-13⁵⁰              A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ szervezésében megvalósuló szakmai programok a 2018/2019. tanév során a megyében

Lánczky Edit főosztályvezető Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ

13⁵⁰-14⁰⁰             A konferencia zárása