PDSZ: Érdekvédelem, jogvédelem, függetlenség, szolidaritás, szolgáltatás
…és mit szól ehhez a 21. század? – Szakképzési konferenciát tartott a PDSZ
2016. június 22. 08:35, Szita Róbert - Kiséri-Nagy Ferenc
Cimkék: pdsz, ráció
Nem mindegy, ezért szükséges eldönteni, hogy ,,ki az, aki matekot, és ki az, aki gyermeket tanít” – a többi között ez is elhangzott kedden, a Kossuth Klubban.

A június 21-i szakképzési konferencia történéseiről ITT már olvashattak, az alábbiakban folytatjuk tudósításunkat. 

Szebedy Tas, az OKNT elnöke hozzászólásában megfogalmazta, hogy mennyire fontos a tényszerű tudás, de, amit a NAT és a kerettantervek tartalmaznak ma, azok elvégezhetetlenek.

Újfajta oktatási rendszerre lenne szükség, ugyanakkor a legkevésbé változásra hajlandó közösség az oktatásban dolgozók közössége, mert ellenérdekeltek abban, hogy óriási erőfeszítéssel, saját egzisztenciájukat is veszélyeztető változásokban vegyenek részt – tette hozzá Szebedy Tas, aki szerint elő kellene készíteni egy komplex természettudományos képzést, azt sokkal magasabb óraszámban volna szükséges megvalósítani, emellett az érettségi minimum szintjét is újra kell gondolni, de az átlépés, a pályamódosítás lehetőségeit is biztosítani szükséges.

Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója egy informatikai vállalkozás szemszögéből fogalmazta meg a közoktatás 21. századi szerepét, de arról is beszélt, hogy rohamosan nő a nem kétkezi munka aránya.

Az első informatikai forradalom a beszéd felfedezésének időpontjára, a második a birodalmak létrejöttének idejére tehető, az írás felfedezése vezetett az információ robbanásához. Most vagyunk a harmadik informatikai forradalomban. Ma tízszer annyi testnevelés óra van, mint informatika. A komputer szó helyett a francia ordinateur szó jobban leírja mi is az a számítógép – fogalmazott Bojár Gábor, aki Magyarországot matematikai nagyhatalomnak nevezte, majd Erdős Pál, Bolyai János, Kőnig Dénes nevét külön is megemlítette.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke miközben a szakképzési rendszer átalakulásának várható hatásait igyekezett összegyűjteni, elmondta: Sok kritika éri a szakszervezeteket, hogy maradjanak a kaptafánál, mégsem tehetik meg az érdekképviseletek, hogy ne szóljanak bele a foglalkoztatás, a szakképzés rendszerének átalakításába.

A foglalkoztatás témakörében nagy a bizonytalanság, a tervezhetőség és a kiszámíthatóság egyáltalán nem jellemzi a szakképzés átalakítását. Azt sem tudjuk még, hogyan zajlik a szakképzés átalakításával összefüggésben a pedagógusok továbbképzése – fűzte hozzá a PSZ vezetője.

A fórum során a jelenlévők a MKIK elnökének tettek fel kérdéseiket. Parragh László az élethosszig történő tanulás fontosságát hangsúlyozta, amikor nemtetszést váltott ki a résztvevők egy részénél, hogy Parragh László kérdésre válaszolva soknak ítélte az évek óta ugyanazt a tantárgyat oktatóknál az órára készülésre meghatározott időmennyiséget. Ugyancsak felhördülés követte az MKIK elnökének ,,a magyar pedagógusok óraszáma a legkevesebb az európai összehasonlításban” mondatát.

Rendbe kell tenni az élethosszig történő tanulás rendszerét. Ha egy gyereket szakácsnak tanítok, akkor meg kell tanítanom a sárgarépa megfőzésére és nem a béta karotin lebontásának folyamatára kell okosítanom – hangsúlyozta, miközben hozzátette: Németország ma korszerűen él, szeretném, ha hazánkban is így lenne. Ma a gyerekek úgy végeznek a nyolcadikban, hogy még nem jártak gyárban, üzemben. A legvékonyabb pénztárcájú családok olyan szakmák elsajátítását várják a gyerekeiktől, amelyek nem érvényesül(het)nek. Fizikai munkát kell tanítani. A szakma sztárja versenyen az tetszett a gyerekeknek a legjobban, amikor kalapácsot vehettek kezükbe és ki is próbálhatták...

Kész vannak-e az óratervek – kérdésre elhangzott, hogy ,,nem az MKIK irányítja a szakképzést, hiszen a kamara csak az igényeket fogalmazza meg, a jogszabályt az NGM alkotja.” Parragh László azt is hozzátette, hogy ,,amennyiben igazunk van, akkor azt érvényesíteni kell”. Nem ördögtől való, hogy a pedagógusok egy részének bizony átképzésre lesz szüksége – hangzott el, de azt is megtudtuk a kamara elnökétől, hogy a külföldi egyetemekre a magyar diákok mindössze 2-3%-a jut ki, ugyanakkor a hazai állatorvos-tudományi egyetemen a hallgatók 2/3-a külföldi.

Mendrey László, a PDSZ elnöke hiteles forrásokra hivatkozva ekkor fogalmazta meg, hogy azt a közel 15 ezer magyar diákot, aki jelenleg külföldön tanul, a jelenlegi felső középosztály gyermekei jelentik. Ezt követően az alapítványi iskolába menekítő gyermekek szüleink komolyabb adókedvezményt kért az egyik résztvevő.

Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi tagja pedig a felől érdeklődött, hogy azt nevezik átalakításnak, amikor az egyik szakmára elkészült a kerettanterv és azt be kell vezetni, amelyikre nem, azt pedig nem kell bevezetni? Ez az átalakítás? Parragh László kijelentette, hogy a szakgimnáziumi rendszert mindenképp be kell indítani, de azt is hozzáfűzte, hogy a felsőoktatás átlagos képzési ideje 7 év, de olyan hallgató is akad, aki 12-13 évet tölt az egyetemen.

Tollner József, a PDSZ ÜT és választmányi tagja pedig arról beszélt, hogy a budaörsi iskolájuk attól vált vonzóvá, hogy a diák ráért 17 évesen eldönteni azt, hogy mit is választ, a szakképzést vagy a gimnáziumot, majd azt nyomatékosította, hogy fontos lenne eldönteni, ,,Ki az, aki matekot, és ki az, aki gyermeket tanít?”

Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke megfogalmazta, hogy elfogadhatatlan az iskolák átnevezése, mert az új megnevezések félrevezetnek, megtévesztenek. Az összes óraszám közül a közismereti tantárgyakra mindössze heti 6 óra jut, ezt nem lehet szakközépiskolának nevezni! Nincsenek jóváhagyott tantervek, így nem lehet szeptembertől tanévet kezdeni. A szakközépiskolák érettségi vizsgájának átalakítása az egységes érettségi rendszerének szétverését jelenti – tette hozzá, majd a munkaerő-piaci igényekről elmondta, hogy munkahelyre kész, de tovább is képezhető, átképezhető szakemberekre van szükség, de az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés kapcsolatáról is beszélt. Elhangzott az is, hogy Angliában 10 éves az alapképzés, de a skandináv országokban, Németországban és Lengyelországban is 9 éves és erre épül rá a középfok és a szakképzés eltérő időtartamban.

Fügedi Beatrix 39 éve dolgozik a szakképzésben, 8 évig országos szakfelügyelő volt, 18 évig egy intézmény szakmai munkáját irányította, jelenleg az NPK szakképzési tagozatát vezeti. A PDSZ által is felkért szakértő a szüntelen változások a szakképzésben avagy ,,hogyan szolgálja a szakképzés a gazdaságot?” – címmel adott elő.

Visszatérünk szeptemberre abba a szakgimnáziumi rendszerbe, amely az 1970-es évek közepén már működött és akkor a feltételek is adottak voltak – kezdte mondandóját Fügedi Beatrix, aki szerint a szakközépiskola volt a legdinamikusabb, az állandó változásokra kész képzési forma. A szakképzést, a fejlesztést a kapcsolati tőke éltette, mindez eltűnt. 2008 óta ez nem létezik. A gazdálkodó szervek ellenérdekeltek, a szakképző iskolák alulfinanszírozottak, gyakorlati oktatásvezetői álláshelyet elvonták, a szakképzésbe belépés korhatára pedig 21 évre csökkent – tette hozzá a PDSZ szakértője, aki feltette költői kérdését is, miszerint ,,hová lett a cégek szakképzési hozzájárulása?” Hozzátette: ma 44 szakképzési centrum létezik az országban, egy-egy centrumba 18-19 iskola tartozik és gazdasági önállóság nélkül hajtja végre az utasításokat, merev struktúra, elveszített arculat, szakmai profilvesztés jellemzi a működést. Megtudtuk azt is, hogy az OKJ szabályozás is folyamatosan mozog. Az önálló szakképesítések száma 286-ra csökkent, a szakmai elágazások pedig teljesen megszűntek – fűzte hozzá a szakértő, aki az anomáliák között említette meg, hogy, aki postai ügyintéző akar lenni, annak először váltókezelő szakmát kell tanulnia, aki pedig mezőgazdasági technikussá szeretne válni, annak pedig álltartónak kell tanulnia előbb.

Fügedi Beatrix fekete levesnek nevezte, hogy az új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban lehet majd megkezdeni.

A szakképzési konferencia kötetlen szakmai beszélgetésekkel ért véget.  

Képgalériák
2016. február 19.
2015. május 21.
Cimkefelhő
Naptár
Videók
2013. március 13. 12:58
2013. március 08. 13:43